Benedek Gyula: Tiszapüspöki története – A Damjanich János Múzeum közleményei 26-27. (1970)

136 méter. A terrasz déli oldalán kifejezettebb horpadás van, amelyből északnyugati irányban kinyúló, hosszú, tocsogóknak alkalmas bemélyedések indulnak. A határ déli részén található a szinte asztalsimasagu felső terrasz, tengerszintfeletti magassága 88-90 méter. A terraszokat minden oldalról valamikori Tiszamedrek, vagy kiszáradt erek medrei határolják, amelyeknek a mélysége a talajlekopás következtében erősen csökkent. A második és első terrasz közé ékelődik nyugaton, egy jellegzetes árterületi homokdomb — a község belterülete — amelyet délről egy valamikori mély Tiszameder határol. A homokdomb háta 89-90 méter tengerszintfeletti magasságú, egy egészen kis része pedig — a Malomház környéke — SO méter fölé emelkedik, amelyhez hasonló tíz-tizenöt kilométeres körzetben nincs. A határ legmagasabb pontjai: a Malomház és környéke 9192 méter, Tenyércsúcs 89 méter, Erdőőrház a sízajoli holt Tisza parton 90 méter a tengerszint felett. Legmélyebb pontok: Fehértó alja 82,5 méter, a Karcsú nyugati vége 81 méter a tengerszint felett. (7) Folyók, állóvizek, időszakos vizek, csatornák Az élő Tisza hét kilométer hosszúságban érinti a tiszapüspöki határt, amelynek szélessége átlagos vízálláskor száz-százötven méter között váltakozik. Legszélesebb a besenyszögi kompnál ahol százötven méter, legkeskenyebb a községi strandnál ahol száz méter. Hullámtere az óbalapusztai részen mindössze négyszázötven méter széles, majd dél felé haladva hirtelen kiszélesedik, eléri a négyezer-százötven métert, A Sárnyak területén újból összeszűkül hatszáz méterre. A Tisza vízjárása szeszélyes, olykor valószínűtlenül csendes, áradáskor romboló. Évenként általában két árhullám vonul le rajta, az első a tavaszi olvadáskor március-áprilisban, a második úgynevezett „zöldár" május júniusban. A zöldár nem mindig hágja át a meder partjait, ellene az utóbbi évtizedekben úgynevezett „nyári gátak"-kal is védekeznek. A nyári gátak egy-két méteres magassága sokszor elegendő a hullámtéri mezőgazdasági kultúra megmentésére. A Tisza hullámterét 90 méter tengerszintfeletti magasságú - koronával rendelkező árvédelmi töltések szegélyezik, amelyek hossza hét kilométer. A töltések szelvénye az 1919. és 1932. évi nagy árvizek után alakult ki, a vízfelőli rézsű lejtése 1:3, koronaszélesség 4 méter, a mentett oldali rézsű lejtése 1:2. A gát mentett rész felőli oldalán kettős padka található, a felső padka magassága megegyezik az eddig észlelt legmagasabb árszinttel, az alsó padka ezalatt van kettő és fél méterrel. Az egész töltés koronája egy és fél méterrel emelkedik az eddig tapasztalt legnagyobb ár fölé. (8) A Tisza szabályozásakor kialakult holt Tiszamedrekben jelentős kiterjedésű állóvizek találhatók, amelyeknek vízfelülete ingadozó. A Nagyszögszigetet körülölelő holt Tiszaág az áradásoktól függően kap utánpótlást, míg a Peteszigetet körülölelő ág szintje állandó, mert mesterséges vízkiemeléssel töltik fel. A nagyszögszigeti holt Tiszaág kisvízi felülete 31 katasztrális hold, patkóalakú medre hat kilométer hosszú, halászó vizeit a szolnoki halászati termelőszövetkezet bérli. Nagyobb kiterjedésben és több tagban találhatunk a határban járható 13