Benedek Gyula: Tiszapüspöki története – A Damjanich János Múzeum közleményei 26-27. (1970)

Besenyszög-Tiszapüspöki hármashatárt képezi. A közös határ hossza hatezer-ötszáz méter. A Tiszapüspöki vei szomszédos, nevezetesebb határhelyek: nyugatról Fokoru-puszta (Anna-major), északról Szóró-puszta (Béke tsz.), mindkettő Besenyszög tartozéka. Keletről Óbala-puszta, délről Szuri-puszta, Törökszentmiklós tartozékai. (3) Tiszapüspöki fontosabb helynevei a belterületen: Újtelep, öregfalu, Décsealja. Külterületi lakott helye nincs. Nagyobb határnevek: Nagyszögsziget, Nagyszög eleje, Sárnyak, Feljáró, Felsőföld, Csikostópart, Csikostó alja, Fehértópart, Fehértó alja, Farkasdomb, Nagydécse. Domborzat, talajviszonyok Tiszapüspöki területén a nagykun tábla hirtelen süllyed a jászsági vápa felé, olyan a helyzet mintha a terület a Zagyva-Tiszazug területéhez tartoznék, amelyet a Tisza átvágott. Bizonyítani látszik ezt a talajvízszint, amelynek értéke a község legnagyobb részén hat-hét méter. Ez megegyezik a Besenyszög körüli 200-250 négyzetkilométer területen észlelt talajvíztükör mélységgel, míg a Nagykunság területén ugyanezen érték három-négy méter. (4) Az 1958 után a község belterületén mélyített kutak fúrásakor megállapítást nyert, hogy a felsőpannóniai rétegekben túlnyomólag agyagos üledékek rakódtak le. A Lenin utcában ötszázharmincöt méterig lemélyített artézilmt-fúrás során csak a 480. méternél észleltek vékony iszapos-í'inomhomok közbetelepülést. Hetven-száz méter mélységben aprószemcr-éjű homokréteg helyezkedik el, amelyet iszapos-homok borít. Csak a legfelső 30 méteren találunk agyagos üledéket, amelyeket vékony aprószemcséjű homokközbetelepülés választ szét. (5) Termőtalaja változatos, tekintélyes terület fiatal öntéstalaj amely elsősorban a múlt századbeli árvízmentesítések által érintett területen — Nagydécse, Sulymos — található. Ezek világos színű, rétegződés nélküli középkötött talajok. A határ déli részén régi öntéstalajokat találunk, amelyek a régi folyóterraszokon helyezkednek el: a Farkasdombon, a Kásás környékén. Ezek savanyúbbak és kötöttebbek. Szigetszerűen sziktalajok is találhatók, amelyek a határ mintegy 10 %-át képezik. A szik szántóföldi művelésre alkalmas, feltalaja savanyú, mésszel javítható, termőrétege ötven centiméter. A tiszapüspöki löszháton, amely a szolnoki löszhát része, fekete mezőségi talaj van, amely a feltalajban is szénsavas meszet tartalmazó. Humuszrétege hatvan-nyolcvan centiméter, egyes helyeken az altalajban szikesedési jelek vannak. Mezőségi talaj zömmel a Felsőföldön és környékén található. (6) A domborzat felszíne az alföldi viszonyokhoz képest változatos. Három terrasz különböztethető meg északról délre haladva. Északon |— a Tiszához csatlakozva — találjuk az árterületi terraszt, amelyet kelet-nyugati irányban a hajdani Décse patak kiszáradt medre szel át. Felületén több enyhe mélységű horpadás van, tengerszintfeletti magassága a kronstadti átlagos középtengerszinthez viszonyítva 83-84 méter. Délebbre enyhe, néhol kifejezettebb emelkedéssel található a középső terrasz: a Farkasdomb, Fehértópart, a Kistanya környéke. Tengerszintfeletti magassága 12