Szabó László: A társadalom néprajz alapvető kérdéseiről – A Damjanich János Múzeum közleményei 25. (1970)
a meglévő egységből számos vonatkozás emelhető ki /pl, a társadalmi tevékenység alapján a funkció» a viselkedés nyomán, ha azt az egyéni oldaláról tekintjük a pszichés tevékenység, ha a kollektiv oldaláról az erkölcs, de ugyanolyan jelentőséget tulaj donithatunk a gazdasági, társadalmi tényezőknek vágy a kultikus mozzanatoknak, stb./ A differenciáltabb tevékenységű és élesebben tagozott társadalmit európai közösségek differenciáltabb kultúrájában az elemek jobban, szétválnak és egy-egy elem funkciója, sajátossága sokkal határozottabb./ A differenciáltabb tevékenység ugyanis a kultúra egészét is differenciálja, s bizonyos speciális tevékenységet végző csoportok, egyének műveltségét is karakterisztikusabbá teszi, jobban kifejezésre juttatja a speciális tevékenység és az ennek megfelelő kultúra közötti kapcsolatot./ A kevésbbé differenciált társadalmakban az elemek közötti kapcsolat, nem olyan nyilvánvaló,e zért ugy tűnik, ha kiemelünk valamit, akkor egy-egy független té— nyezőt abszolutizálunk és nem valamilyen egységnek egyik meghatározó vonatkozását. Mivel egy differenciálatlanabb közösségben még nem dőlt el egyik vagy másik tényező súlya világosan, ezért még olyaa irányok is naggyá terebélyesedhetnek, amelyek jelentéktelenebb mozzanatokat tesznek elméletük alapjává /pl. gesztusok szerepének túlhangsúlyozása./ Az «urópai parasztságot vizsgáló néprajzi irányok — s a magyar néprajz is erre épül — már egy meglehetősen differenciált társadalom egy bizonyos rétegével találják szembe magukat. Ez a réteg ugyan a társadalom többi rétegéhez viszonyítva homogénebb, zártabb, mozdulatlanabb. Kultúrája kevésbé intézményesült. Az azonban mégis nyilvánvalóvá válik, hogy kultúrája egyes elemei között bizonyos fontossági sorrend van. Egyik eleme döntőbb a másiknál, s egy-egy elem döntő, vagy kevésbé jelentős volta éppen az egymástól elváló, jól megkülönböztethető funkcióból, életben betöltött szerepből következik. A kulturális javak sokkal határozottabban oszlanak tárgyi és szellemi produktumokra is és ezért a kultúra egységként való kezelése is nehezebb, mert már a felszíni jelenségek más útra vihetik a kutatókat. Kétségtelen azoknak van igazuk, akik hangoztatják, hogy az európai - lo -