Szabó László: A társadalom néprajz alapvető kérdéseiről – A Damjanich János Múzeum közleményei 25. (1970)

a meglévő egységből számos vonatkozás emelhető ki /pl, a társadal­mi tevékenység alapján a funkció» a viselkedés nyomán, ha azt az egyéni oldaláról tekintjük a pszichés tevékenység, ha a kollektiv oldaláról az erkölcs, de ugyanolyan jelentőséget tulaj donithatunk a gazdasági, társadalmi tényezőknek vágy a kultikus mozzanatoknak, stb./ A differenciáltabb tevékenységű és élesebben tagozott társa­dalmit európai közösségek differenciáltabb kultúrájában az elemek jobban, szétválnak és egy-egy elem funkciója, sajátossága sokkal ha­tározottabb./ A differenciáltabb tevékenység ugyanis a kultúra e­gészét is differenciálja, s bizonyos speciális tevékenységet végző csoportok, egyének műveltségét is karakterisztikusabbá teszi, job­ban kifejezésre juttatja a speciális tevékenység és az ennek meg­felelő kultúra közötti kapcsolatot./ A kevésbbé differenciált tár­sadalmakban az elemek közötti kapcsolat, nem olyan nyilvánvaló,e ­zért ugy tűnik, ha kiemelünk valamit, akkor egy-egy független té— nyezőt abszolutizálunk és nem valamilyen egységnek egyik meghatá­rozó vonatkozását. Mivel egy differenciálatlanabb közösségben még nem dőlt el egyik vagy másik tényező súlya világosan, ezért még o­lyaa irányok is naggyá terebélyesedhetnek, amelyek jelentéktelenebb mozzanatokat tesznek elméletük alapjává /pl. gesztusok szerepének túlhangsúlyozása./ Az «urópai parasztságot vizsgáló néprajzi irányok — s a magyar néprajz is erre épül — már egy meglehetősen differenciált társadalom egy bizonyos rétegével találják szembe magukat. Ez a réteg ugyan a társadalom többi rétegéhez viszonyítva homogénebb, zártabb, mozdu­latlanabb. Kultúrája kevésbé intézményesült. Az azonban mégis nyil­vánvalóvá válik, hogy kultúrája egyes elemei között bizonyos fontos­sági sorrend van. Egyik eleme döntőbb a másiknál, s egy-egy elem dön­tő, vagy kevésbé jelentős volta éppen az egymástól elváló, jól meg­különböztethető funkcióból, életben betöltött szerepből következik. A kulturális javak sokkal határozottabban oszlanak tárgyi és szellemi produktumokra is és ezért a kultúra egységként való kezelése is nehe­zebb, mert már a felszíni jelenségek más útra vihetik a kutatókat. Kétségtelen azoknak van igazuk, akik hangoztatják, hogy az európai - lo -

Next

/
Oldalképek
Tartalom