Szabó László: A társadalom néprajz alapvető kérdéseiről – A Damjanich János Múzeum közleményei 25. (1970)
tás és a műveltségi áramlatok szerepének figyelmen kivül hagyására kényszerítené a kutatót, ami szintén történetietlen, torz ábrázoláshoz vezet. A XX. században vizsgált balkáni parasztközösség, bármennyire is elmaradott kultúrája, a jóval fejlettebb nyugati társadalmak tényleges hatása alatt áll, s ez a környezeti hatás nem azonosítható a középeurópai közösség XIX. századi és a nyugateurópai társadalmak még korábbi, az alapul vettél azonos sziitünek tekintett társadalmi és gazdasági környezeti hatással. Ez az ut tehát nem köve the tö". Legfeljebb arra alkalmas »hogy néhány kulturelem eredetét, történetét nyomon kövessük, ezt is csak akkor, ha arra a források lehetőséget biztosítanak. Ha viszont azonos időszakban különböző társadalmi és gazdasági fejlődési szinten álló közösségeket vetünk össze, akkor magát a társadalmi »-gazdasági szintet a vizsgált közösség sajátjának, etnikai jellemzőjének fogjuk fel. Kultúráját bizonyos . történeti tényezők által körülirt tevékenységi lehetőségek teljes kifejtéseként értékeljük, s azt vizsgáljuk, hogy ez a tevékenység milyen sajátosságokat mutat, milyen kulturális javakat hozott létre és ezeket hogyan fogja egységbe, rendszerbe ? Az elmondottakból kitűnik, hogy a kultúrát alapvetően meghatározó történeti tényezők /társadalmi-gazdasági viszonyok/ a néprajzkutatás számára rendkívül fontosak, de mégsem jelentik a néprajzi vizsgálódás tárgyát. Ezeket a tudományos munkamegosztás következtében, más tudományok vizsgálják /történelem, politikai gazdaságtan, szociológia, stb./ Eredményeiket, megállapitásaikat*a néprajztudománynak át kell vennie, a maga rendszerébe be kell épitenie. különben a kultúrát sem értelmezheti helyesen, mert a történeti /társadalmi-gazdasági/ kapcsolatok, alapok nélkül csak valamilyen misztikus, öntörvények által mozgatott öszszefüggésrendszeraiak tekinthető. Más tudományokkal való szoros kapcsolat, az alapvető mozgások összekapcsolása a társadalmi tevékenységgel t a kultúra eme fontos alkotó részével, minden néprajzi vizsgálódás alap-feladata. Amennyiben ilyen alapvető ada- 11© -