Szabó László: A társadalom néprajz alapvető kérdéseiről – A Damjanich János Múzeum közleményei 25. (1970)

/ tokai az emiitett társtudományok nem szolgálhattak volna, magának a néprajztudománynak kell ezeket elvégeznie

s közelebbről a néprajzkutatónak, mert kultúra-szemlélete csakis igy nyugodhat biztos alapon, igy illeszthető be a történeti folyamatba s igy vethető össze más népek, közösségek kultúrájával az általunk éppen vizsgált közösségi kultúra. A vázolt- társadalmi-gazdasági tényezők nemcsak a kultúra alapjait adják, de fejlődésének fő irányát is meghatározzák.E— zért, ha egy közösség kultúráját tanulmányozzuk, óvakodnunk kell attól, hogy azt kizárólag valamely adott pillanatban vizsgáljuk, s azt a, látszatot keltsük, hogy ez a kép statikus

. A kultúra egyik legalapvetőbb sajátossága éppen a társadalmi tevékenység természete miatt, hogy állandó mozgásban., fejlődésben van. A vizsgálat időszakát ugy kell megválasztanunk, hogy elegendő legyen a kultúrában uralkodó tendenciák érzékeltetésére, a mozgás 5 irányának meghatározására. Ha választás helyesen történik, e tendenciák plasztikusan kirajzolódnak, s nemcsak a kultúra álló rendszerét

, viszonylatait mutatják, hanem mozgásuk irányát is, mely a közösség "kultúrájának ugyanolyan jellemző sajátossága, mint a kultúra különböző elemeinek összefüggése, kapcsolatainak sajátos rendszere. Az előbbiekben rámutattunk arra, hogy a kultúra alapvető tendenciáit meghatározó történeti tényezők kijelölik a kultúra \ t mozgásának fő irányait is. Ám ezzel a fő iránnyal egy kisebb közösség kultúrájának mozgása egy rövidebb időszakon belül nem feltétlenül egyezik meg, eltérhet ettől, s csak bizonyos kitérő u•tán hosszabb történeti időszak elteltével csatlakozik újra a fő7 irányhoz. A kultúrának ezt az önálló, csakis az illető közösségre jellemző mozgását, időszakos stagnálását a közösség sajátos, belső társadalmi és gazdasági erői okozzák, azaz a "kultura-teremtő és hordozó közösség önálló, saját történetének erői eredményezik. A közösség attól függően, hogy egy bizonyos időszakban mi.lyen csoportokra oszlik, tulajdonviszonyok, vallás, etnikum stb. szempontjából, más-más tevékenységi köröket alakithat ki, s ezzel - 111 -