Szabó László: A társadalom néprajz alapvető kérdéseiről – A Damjanich János Múzeum közleményei 25. (1970)

I aás közösségekhez viszonyítva a társadalmi és gazdasági fejlődés milyen fokán áll, más közösségekkel milyen viszonyban van

t mert kultúráját, s benne tevékenysége jellegét is nagy mértékben befolyásolja, hogy egy nagyobb egységen belül történetileg hogyan alakult helyzete ? A gyakorlatiján ez komoly nehézséget is jelent. Ha ugyanis egy nagyobb egység» pl. Európa paraszti társadalmait egy adott időszakban vizsgáljuk, azt tapasztaljuk, hogy az egyes közösségek társadalmi-gazdasági fejlettsége nagyonis különböző. A XX. században pl. egyes paraszti közösségek a kapitalizálódás igen magas fokára jutottak al /a dán, vagy francia parasztság pl./ más közösségek ezzel szemben még a legutóbbi időkig is szinte feudális keretek között éltek /az albán, görög, török parasztság,/ ugyanakkor - századunk első negyede óta - az orosz és ukrán parasztság a fejlett szocialista tulajdon alapján gazdálko— 4. dik. Ha tehát több közösseget akarunk összevetni, hogyan végezhetjük al az összehasonlitást ? Egymás mellé állithatók-e a különböző társadalmi szintet képviselő közösségek kultúrál minden további nélkül egy adott időszakban, vagy minden közösségben kü} lön le kell szállnunk azonos társadalmi fejlettségi szintre és mint a régészetben szokás, ezekat kell összevetni? Ha azonos társadalmi-gazdasági fejlődési fokokat vetünk öszsze pl. Európában, másképp nem tehetjük, minthogy kiválasztjuk a vizsgált közösségek közül a társadalmi-gazdasági fejlődés legalacsonyabb fokán"állót, s valamennyit ennek megfelelő szinten kezdünk vizsgálni. Ez azonban lehetetlen, mert igy egy átfogó európai vizsgálat esetén alapnak/'egy balkáni paraszt-közösséget kell tekintenünk. Az ennek megfelelő szintet lyugateurópában talán a XVIII. század végén, Középeurópában talán a XIX. században találnánk. E különböző koroknak egybevetése a néprajz módszereivel úgyszólván lehetetlen, mert éppen a kultúra legelevenebb részét, a társadalmi tevékenységet rekesztenénk ki belőle, mivel ezt régebbi korokra vonatkozóan nem áll módunkban tanulmányozni. Ha ezt tőnnők, inkább paraszti kulturtörténelaet művelnénk, mint néprajzot, s az eredmény csak igen nagy vonásokban felvázolható kép lenne. .De még ez a kép sem lenne elfogadható, mert a. környezeti ha— lo9 -