Balázs Árpád: A Lenin Tsz Tiszaföldvárott – A Damjanich János Múzeum közleményei 23-24. (1970)

Az utóbbi kétezer év hdgyatékát pedig a földvári Tiszazugi Földrajzi Múzeum mutatja: az avarok, a hunok, a honfoglaló magyarok, meg a török emlékeit*. A török rabságra fűzte, a semmibe hajtá a Tisza táji népet. Lakatlan maradt tehát a földvári föld. Vajon ezekután honnan támadt Tiszaföldvár népe, a Lenin tsz mai tagsága ? Magyarázatul : A török hódoltság és pusztítás után 1721-ben újonnan népesült be. 177o-ben a paraszti birtoklás formája az ujraosztásos földközösség. Az 177o—ik évi úrbéri összeírásból : A török hódoltság korában a Szolnok váráért folytatott csatározások során, ismételten elpusztult. 17ol—17o3 között " a tiszaföldvári puszta helyet szegény emberek meg akarván szállani ".Forgács Simon földesúr három évi adómentességet eszközölt ki számukra. A Rákóczi-féle szabadságharc idején ismét néptelenné vált. 1733—

ban a következő telepitési szerződés jött létre Podmaniczky Jánossal : " Kivánván tiszaföldvári örökös helységemet megszállitanom és mind mostani idevaló szegény emhereimet, mind pedig ezután másunnan ide szállandó és letelependo lakosoknak könnyebb megmaradásához való alkalmatosságot nyújtanom. 177o—ben még mindig a Podmaniczky-család a község földesura. A határ jóminőségü és termékeny, de szűk. Robot szükség szerint, kilenced természetben. Szántó-vető földesúri majorüzem működik a falu határában. n Nádat, gyeként*, épülettételre és fűtésre e— leget vághatunk, Szöliőskertünk is vagyon az uraságnak homoki pusztáján. Száraz malmok helységünbr ben vannak. Nyári legelömezőnk vagyon^ téli pedig egy kevés ideig tartható. Szántóföldünk kevés vagyon. Egészhelyes gazdának — három vetőre lévén 18