Balázs Árpád: A Lenin Tsz Tiszaföldvárott – A Damjanich János Múzeum közleményei 23-24. (1970)

szántóföldeink, - vagyon, három hold földje, aki#ben 19 posonyi mérőt vetünk." 1771-ben rolt 126 telkes jobbágy és 87 zsellércsalád 1746 kishelá földdel. Miért Műi tjük * régi dolgokat — mikor a S Lenin tsji történetéről kén© regélni ? Egyszerű a válaszunk, A tsz földjét a Tisza táji határból mérték, metszették ki eleink. Ezt a földet az i— dők során százszor, ezerszer látogatta meg a kiáradt Tisza. Máskor a forró nyárban tenyérnyi repedés keletkezett a kiszáradt testén. De a török múlásakor földesurak támadtak. Ide jobbágyokat telepitettek. S a jobbágy l&4e-49~ig,.sz«lí'ditér a földvári határt. Attól * még inkább 1867—tol tenyérnyi parcellákon, a maga kis földjén gazdálkodott Tiszaföldvár népe. Csakhogy a sokgyermekeseknél otthonra talált.a szegénység, a betegség, ők gyakran ácsoltak parányi koporsót. A szegénység pedig a nagyobb darab kenyérért, a család tisztes élhetőségéért cselédsorba hajtá a fejét. így volt a felszabadulásig. Még azután is, egy darabig. A termelőszövetkezet születésé

ig.Attól kezdve számítjuk a~szocialista faluközösséget. Az embereknek ember által történt kizsákmányolásától mentes mindennapi életet. Persze ebbe az uj közösségbe agrárproletárok mellett a középparasz— tok is helyet kaptak. Mindenki, aki mezei munkát kivan végezni a termel

бszővetkezetékben,Csakhogy a dolgozó parasztok nem csecsemőként, de 2o-3o— 4o-6o- éves korukban léptek be a, közösbe. Azóta is különösen az l959—6o. esztendőben a 2o~4o-6© éves emberek kopogták a kis, s a nagykapun. Ez azt jelenti, hogy embernyi — tengernyi élet rakodott a tsz törzsére. A földvári évgyűrűk sokaságára. S ahogyan a gyümölcsfa külső kérge takarja a belsőt, az évgyűrűket* hasonlóképpen a tsz uj esztendeje is boritja a hozzátartozó emberi - 19 -