Szabó Lajos – Zsoldos István: Fejezetek Kisújszállás történetéből – A Damjanich János Múzeum közleményei 21-22. (1969)

iskolánk felekezeti marad... bocsássa vissza a népnevelési alap rendelkezésére."

85 Közbirtokosság ehhez hozzá is járult. — Ebben az évben a vm.i kir. tanfelügyelő szorgalmazza egy, esetleg két tanyai iskola felállítását. A tanács azzal tér ki a felhívás elől, hogy bár sok tanköteles lakik a tanyákon, de ezek egy része a karcagi, illetve a kevi határhoz tartozó tanyákon lakik, ahol „a kisújszállási sa•-^énysorsú emberek mint cselédek szolgálnak", nem teljesíthető továbbá a kérés azért sem, mivel a város területén aránylag kevés tanya van, ezek is nagyon szétszórtan, egymástól nagy távolságra. De mindamellett — állapítja meg a jegyzőkönyv — a kisújszállási tanyások gyermekeiket több-kevesebb ideig járatják iskolába, sőt míg az ingyenes iskoláztatásnak alapja volt, 12 éves korukig hiány nélkül járatták.

86 Az ifjúság művelődésének másik színtere a gimnázium, a szabadságharc után még 6 osztályú ún. algimnázium, ahol a helybeli gazdák fiú gyermekei — nem nagy számmal — tanulnak. A tanárok száma 1869-ben 6, a tanulóké ugyanakkor 80. Az iskola épülete ekkor a mai piactéri artézi kúttal szemben levő, a posta és ruházati bolt frontjába eső hatalmas épülettömb emeleti része volt. Ez az iskola is, de különösen az 1894 szeptemberében megnyílt református főgimnázium új épületében elhelyezett főgimnázium dédelgetett kedvence volt egyháznak, tanácsnak, közbirtokosságnak. Mindkét épületben több kiváló, országos hírű vagy országos hírűvé vált tanár tanított. — Különösen heves harcot kellett folytatni a tanácsnak az iskola érdekében akkor, amikor „többen" nem tartván közcélnak a gimnázium 8 osztályúvá fejlesztését, inkább azt 4 osztályúvá szerették volna visszafejleszteni, hogy a továbbfejlesztés céljára letett 21 000 ft-ot és egy közös ingatlant kiosszon. A Bach-korszak idején a Thun-Exner-Bonic féle német középiskolai szervezet parancsoló kényszere idején, az 1852—53. évben volt 4 osztályú gimnázium, de mihelyt a német a nyakunkról eltávozott, a kisújszállási gimnázium azonnal ismét 6 osztályúvá vált. Kisújszállás közbirtokosságáról és lakosságáról nem tudjuk feltételezni — írja a cikk —, hogy a kortól elmarad, s a kicsinyes anyagi érdekből abderitamódra kötelet tudna fonni, hogy a szűkkeblűség e kötelékével mint egy a röghöz kösse fejlődésnek indult szülővárosát, hogy előre ne mehessen."

87 Amikor tehát az 1892. június 30-i képviselőtestületi gyűlésben az egyháztanács kérvényét felolvasták, melyben, a 6 osztályú gimnáziumot 8 osztályúvá való fejlesztéséhez, egy korszerű épület építtetéséhez 100 000 ft-ot kéirt a tanácstól, a jelenvolt 56 képviselő közül 43 „igen"-nel, 13 "nem„-mel szavazott.

88 Az elhatározásból, 1892 végére banlk kölcsön lett s az 50 év alatt törlesztendő 100 000 ft-os kötvény bemutattatott. A jelzálog kölcsönt a közbirtokosság csegei birtokára táblázta be a bank. 74