Szabó Lajos – Zsoldos István: Fejezetek Kisújszállás történetéből – A Damjanich János Múzeum közleményei 21-22. (1969)

Az ifjúság ezen hivatalos nevelési és művelődési intézményein kívül a városi és egyházi vezetőség kultúra támogató' tevékenysége itt-ott megmutatkozott. A debreceni főiskola segélyezése évről évre 180 pf-tal történt; két helybeli, jő tanuló ifjú részére ösztöndíjas helyet tartott fenn az egyház. 1853-ban Kiss Ferenc és Vatai Gábor voltak az alumnus diákok, akik 50—50 ft-at kaptáik. — Nagy László algimnáziumi igazgató részére az iskolalátogatás során elismert oktató nevelő munkájáért évi 50 pft., 20 fcila (1 kila = 62,5 liter) búza és 20 kila árpa fizetés javítást ítél meg, kikötve hogy ez „ezen tisztelt tanár úr érdeme elismeréséül és jutalmául tett ajánlat egyedül Tanár úrnak adatik..."

89 A közművelődós ügyét szolgálták a műkedvelői társaságok, a különböző egyletek, színházi előadások, téli esti tudományos, ismeretterjesztő felolvasások stb. Szórványosan mindezekre nézve találkozunk adatokkal a jegyzőkönyvekben, elsősorban akkor, ha ezeknek valamilyen anyagi kihatása volt a városi intézményekre. (Színházi terembérlés, a bevétel szegény-intézet részére való felajánlása stb.) Nyilvánvaló tehát, hogy sokkal több ilyen jellegű megnyilvánulás volt, amiről a jegyzőkönyvek nem emlékezhetnek meg, A színtársulatok különös szeretettel keresték fel a várost, főleg a Nagy vendéglő elkészültei után, melynek emeleti dísztermét vették birtokukba. 1876-ban Dobay Jenő színigazgató 12 előadás megtartására kapja meg a nagytermet, előre űzetve napi 5 ft bérösszeget, azonkívül minden előadástól 1—1 ft-ot a szegényintézeti pénztár javára. Biztosítékul a tanács 100 ft letételét kérte, amit később — minthogy a színtársulatnak nem volt több pénze — 20 ft-ra engedtek le. 1885-ben Szegedi Mihály színigazgató már nem kapta meg a Nagytermet. Ilyenkor aztán vagy a Gazdakörben, később az Ipartestületben rendezik meg az előadásokat. — A Kisújszállási Hírlap 1907. II. 16-i számában „Nem jönnek a színészek" cikkében azon kesereg, hogy Thalia papjai számára nincs hely, mert az Ipartestület nagyterme az egyetlen hely, ahol az előadást rendezhetnék, ez azonban kicsiny és alacsony, „...sokkal kisebb városok mint Kisújszállás tetemes összegeket fordítanak culturalis czélokra... csak mi vagyunk még mindig a szomszéd városok kárörömére a legsötétebb Afrikában." Ennek ellenére a Szigethy Jeinő színtársulata 12 előadást rendezett itt. (Magdolna, Gülbaba, Jánosvitéz, Szabin nők elrablása, Az asszony, Aranyvirág, Nőemancipáció, Mádi zsidó, Víg özvegy, Cigány Panna.) Halmay színigazgató a „Polgári Kör" helyiségében talált helyet társulatiának. A társaság elővételben 40 bérletet helyezett el. 1911-ben végül felépült a színház- és vigadó épület (a mai Városi Mozgóképszínház) a város tulajdonát képezvén. Ennek hasznosítására vonatkozó bérleti szerződéseket a képviselőtestület kötötte meg.

90 A gimnázium tanári kara 1907/08, téli időszakában az iskola dísztermében népszerű tudományos felolvasásokat tartott az irodalom, bio75