Szabó Lajos – Zsoldos István: Fejezetek Kisújszállás történetéből – A Damjanich János Múzeum közleményei 21-22. (1969)
kérdést. Az őszi sártenger ideién még az útviszonyok is sokszor akadályozzák az iskolába iárast. A leánytanulóknak a központba kell járni, mivel itt vannak a leányiskolák; a központtól távolabb is van iskola pl. a Rázsó iskola (Sásastó út), vagy a Bencsik iskola (mai Petőfi út). — Két hivatalosnak mondható statisztikai kimutatásból érdekes és figyelemre méltó megállapítást vonhatunk le az elemi iskolázás eredményeit illetőleg. A Bathó-féle összeírás, az, 1870-es év statisztikájának idevonatkozó adatából az a legmegdöbbentőbb, hogy 728 lakos csak olvasni tud. de már írni sem. Ezek tehát azok a személyek, akik pár osztályt járhatlak, azt is csak fogyatékosan s ha a betűvetést meg is tanulták, már az összeolvasást nem gyakorolhatták be, vagy elfelejtették. A Sípos Orbán Jeleintésének adatában a tankötelesek közül 396 tanköteles gyermek egyáltalán nem járt iskolába. Ezenkívül nem szerepelnek a kimutatásban azok. akik rendszertelenül járnak. Az iskolába nem járók a tanköteleseik 27%-át teszik. A tanítók fizetése részint a tanulók tandíjából áll, ami természetbeni „gyermekbér", részint az egyház által megállapított föld-járandóság, vagy készpénzfizetés. Teljesen egyöntetű bérrendezés még egy község keretén belül sincs, 1850-ben leánytanítók azt panaszolják, a tanácsbani beadványukban, hogy a tanulók nem fizetik a „gyermekbért". Tanácsosokat küldenek ki. hogy azok a két év óta is elmaradt gyermekbért beszedjék. 82 Máskor Soós Dániel, lányok tanítója azt, panaszolja, hogy földje olyan rossiz fekvésű, hogy azt senki felesben fel nem vállalja. 83 1853-han a tanács által meghirdetett elemi iskolai tanítói állásra 120 vft. készpénzt, 6 köböl búzát, szabad lakást és fűtést ígér. — 1879ben a városban 14 osztály van, amelyben 12 képesítéssel rendelkező és 2 'képesítési nélküli tanító működött. — 1883-ban a réti földek arányosítása alkalmával a közbirtokosság 393 hold földnek népiskolai alapra történt adományozása által az ingyen iskoláztatás alapját megteremtette. Ennék az lett az eredménye, hogy az ingyen iskoláztatás ideje alatt az ezret meghaladó tankötelesek közül 17 gyermek nem járt iskolába. A város ezalatt az idő alatt a népoktatás terén a legkedvezőbb helyzetben volt. Rövid pár év után azonban bírói úton ezen alapot az elégedetlenkedő kisebb birtokosok pereskedésére „visszavágták", az ingyen iskoláztatás megszűnt, az iskolába nem járók száma 17-ről több százra szaporodott fel. Tandíjfizetés és kötelező oktatás nem egyeztethető össze! 84 Milléniumra való készülődéskor 1893-ban a képviselőtestület azt az óhajt fejezte ki, ,.hogy a népnevelés előmozdítása céljából... az ingyenes iskoláztatás állíttassók vissza és e végből azon esdeklő kérelemmel fordul a birtokosok egyeteméhez, hogy a népiskolai alapból bírói ítélet alapján visszavágott 393 holdnyi földet mindaddig, míg nép*? 73
