Szabó László: Munkaszervezet és termelékenység a magyar parasztságnál a XIX-XX. században – A Damjanich János Múzeum közleményei 15-18. (1968)

mentek szüleik házához.

17 Természetesen egy-egy nagycsaládos faluban sem élt minden család, elsősorban a zsellérek, nagycsaládi kötelékben.

18 így itt is kell bizonyos számú özveggyel számolni. Ezt figyelembe véve a két kutató által isimertetett arányszámok valamivel magasabbak is lehetnek, azaz a nagycsaládok számát többre kell tennünk.

19 Az alábbiakban tekintsük meg az Északi Középhegység megyéinek és a Dunán inneni területnek a fenti módszer szerint kiszámított arányait. I. Táblázat I. II. III. IV. V. Nógrád 26 563 30 485 3922 15 Heves-K. Szoln. 31 037 32 293 1256 4 Borsod 26 822 27 173 351 2 Zemplén 38 765 41 706 2941 8 Szatmár 28 430 27 399 -1031 -4 Szabolcs 20 630 20 084 -546 -3 Bihar 61 145 64 941 3796 6 Békés 13 188 13 756 568 4 Csanád 5 107 5 559 452 ' 9 Csongrád 8 575 8 910 335 4 Jászkun Kerület 17 656 18 163 507 3 Pest 51 917 52 646 729 1 I. Megyék. - II. A családok száma. - III. A házas férfiak száma. - IV. Együtt élő családok száma. - V. A 100 családra jutó együtt élő családok száma. - A továbbiakban valamennyi táblázatnál a megfelelő római számok jelzik az itt megnevezett számoszlopokat. Az első magyar, II. József által elrendelt népszámlálásnak Nógrád, Csanád és Zemplén megyére vonatkozó adatai tanúskodnak komolyabb arányú nagycsaládi szervezetről. Bihar, Heves—Külső-Szolnok, Békés és Csongrád megye közepes arányszámmal, míg a többiek elhanyagolható, 17 MORVAY JUDIT: Asszonyok . . . 67—71. 18 A nagycsalád ugyanis a vérségi együttélésen túl, elsősorban gazdasági egység és az együttmaradás bizonyos vagyoni alapot tesz szükségessé. 19 Kb. A nagycsaládos területeken ez a szám valamivel kevesebb, mint a kiscsaládos részeken. Az özvegyen maradottak ugyanis valamelyik családhoz továbbra is hozzátartoztak. Itt csupán a zsellércsaládok özvegyeinek száma emeli meg az arányszá-mol. 42