Szabó László: Munkaszervezet és termelékenység a magyar parasztságnál a XIX-XX. században – A Damjanich János Múzeum közleményei 15-18. (1968)

nagyobb intenzitással, ezt egy hosszabb ideig tartó, viszonylag meddő szakasz követte, amelyben már nem a termelésé, hanem a feldolgozásé volt a szó.

5S Az állattenyésztés rendszere is az időjárás függvénye. A nagy munka kezdetét a téli szállás elhagyása jelentette, befejezését a téli szállásra való visszavonulás. Ez a periodikusan ismétlődő gazdasági tevékenység az egyes varázscselekményeket is mindig az évnek ugyanabban a szakaszában, az azonos munkafázis idején összpontosította. A gazdasági és kultikus cselekedetsorozat periodikussága alakította ki az úgynevezett ünnepeket, amikoris a cél az egész évi munka eredményének biztosítása. Az ünnepekben sűrűsödő varázscselekmények különös jelentőségre tettek * szert, hiszen a munka kezdetén elvégzett cselekménysorozat hatása kiterjedt az egész gazdasági évre, hosszabb időn át is befolyásolhatta a segítő vagy ártó hatalmakat. Az emberi gondolkodásban az azonos évszak (időpont) és az azonos gazdasági cselekedet, amelyhez a kultusz kapcsolódott, lassan egymás helyére került, felcserélődött. Az ünnepek imindinkább állandó időpontra tevődtek, azáltal, hogy a szertartások bemutatását asztronómiai jelenségekhez és nem. imagához a 'munka folyamathoz kezdték kötni. Így alakultak ki az asztronómiai jelenségekhez kötött évkezdetek, nagyobb ünnepek és vették, át a munkakezdéshez kötött szertartások elemeit. A varázscselekmények elvégzésének időpontja tehát állandósult, az évfordulók az ártó és segítő hatalmak befolyásolását szolgáló szertartások elvégzésének alkalmai lettek. A varázscselekedetek gazdasági tevékenységgel való kapcsolata továbbra is megmaradt, de magától a munkától elszakadt.

57 Az egyház az ünnepek állandósításával, szaporításával egyre több ilyen elemet ragadott el a gazdasági munkától és állandósította ünnepként.

58 A magyar néphitben, népszokásokban igen sok erre visszavezethető elemet találunk. A kérdéskör alaposabb ismertetése azonban egészen más jellegű tanulmányt igényelne. A (munkaszervezet szempontjából példaként elegendőnek tartjuk néhány, elsősorban a tavaszi ünnepkörhöz fűződő szokás megemlítését, hiszen a (munkaszervezet termelékenységét befolyásoló tényezők közül ez a csoport, éppen az emiitett el- , szakadás emiatt, a legkisebb hatású a vizsgált időszakban. A tavaszi ünnepkör, illetve a mezőgazdasági munkák közvetlen kezdetének gazdasági cselekedetei három irányúak. Egyrészt igyekeznek megnyerni a segítő hatalmakat, másrészt elűzni a gonosz hatalmakat, amelyek közvetlenül veszélyeztetnek, s végül óvintézkedéseket tesznek, mintegy biztosítják magukat az ártó hatalmak ellen egész esztendőre. A segítő hatalmak megnyerésére irányul valamennyi egyházi szertartás, amelyet ekkor végeznek. De Baranyában az egyháztól függetlenül a nép imaga látogatja sorba az összes kálváriát a határban, hogy ott imádkozva kérje az egész évi jó termést és egészséget.

59 A húsvéti ünnepkörnek a segítő hatalmak 'megnyerésére irányuló szertartásai keresztény egyházi eredetűek, a régi hitvilág elemei ezen a téren nem élnek tovább. * A gonosz hatalmak elleni közvetlen védekezés inkább (megtalálható, de a 56 HAHN ISTVÁN: Az időszámítás története. Bp. 1960. — DOBROVICS ALADÁR: A meghaló és feltámadó istenség az ókori népeknél. Világosság. II. (1961) 1—8. — SZENDREY ZSIGMOND: A napforduló ... 10—23. 57 U. a. 58 HAHN ISTVÁN: i. m. 45—46. 59 SZENDREY ZSIGMOND: Apróbb népszokások, népszokás töredékek. NNy VII. (1935) l."2. 140