Szabó László: Munkaszervezet és termelékenység a magyar parasztságnál a XIX-XX. században – A Damjanich János Múzeum közleményei 15-18. (1968)

szegényes hiedelemanyag tapad. Az állandó ápolásra szoruló kapások általánosan csak a XIX. században terjednek el a paraszti gazdaságokban, s így a munkához fűződő kultusz gyökértelen e területen, rendszerint analógiás varázslatokat vagy más, (már korábban termesztett növényekhez tapadó hiedelmeket kell számontartanunk. (Pl. a kukorica színe — a nap fénye, a bajusza — az ember haja, bajusza stb.).

51 Ugyanakkor a kenderhez, mint régi termesztett növényhez, igen sok varázscselekmény fűződik.

52 Az aratáskor országszerte miséket, istentisztéleteket tartanak, melyre a faluközösség minden tagja együttesen elmegy, hogy szerencsés és áldásos legyen nagy mimikája. Általánosan, országszerte ismert szokás, hogy aratáskor, kint a mezőn, (munkakezdés előtt a gazda vagy az egész közösség megemeli kalapját és imádkozik vagy fohászkodik: „Uram, Istenem segíts ímeg!" Az aratáshoz, imint az év egyik legnagyobb és legnehezebb 'munkájához számos kultikus eredetű, sok esetben már szórakozás jellegűvé vált szokás kapcsolódik. Űjváry Zoltán a zoomerf és az antropomorf vegetációs szellemek vizsgálatakor több, közvetlenül az aratás munkájával összefüggő vagy azt követő dramatikus szokás maradványát tárta fel (magyar népterületen.

53 Ezek egy része ma csupán szólásokban, babonás hiedelmekben él (pl. délibáb), de néhány helyen a szokás is megvolt a közelmúlt gyakorlatában.

54 A szerző még el is tudta készíttetni a szokások kellékeit (felöltöztetett szalmabáb, medve alakoskodó stb.). Az Alföld dramatikus játékainak perspektivikus felmérése is azt igazolja, hogy (még ezen, a lényegében erősen polgárosodott területen is elevenen él ezeknek a munkához fűződő varázscselekményeknek, kultikus eredetű dramatikus játékoknak az emléke.

55 A feldolgozó munkák során (fonó, kukoricafosztó stb.) megjelenő alakoskodók ma már teljesen szórakozás jellegű tréfák, sőt az előző századokban is azok lehettek, noha eredetileg bizonyos kultikus, ha nem. is imagával a munkavégzéssel szorosan összefüggő jelentőségük volt. 2. A munka eredményét közvetve befolyásoló kultusz A gazdasági cselekedeteket befolyásolni igyekező kultikus elemek kezdetben szorosan összefonódtak magával a gazdasági tevékenységgel. Mindkét elem, egy időben vagy közvetlenül egymásután került végrehajtásra. Az emberi tmunka sokrétűbbé válása során, a földművelés és állattenyésztés rendszerének teljes kialakulásával azonban bizonyos állandóság mutatkozott az áldozati szertartások végrehajtásában. Ezt a rendszert lényegében magának a gazdasági tevékenységnek a rendszere határozta meg. A földművelést csak az év bizonyos szakaszaiban lehetett elvégezni, ezért bizonyos munkák (minden évben periodikusan ugyanarra az időpontra estek. A munkát a föld feltörésétől a betakarításig végezték 51 Lásd: pl. a kukoricára vonatkozóan. U. o. 172. 52 FLORIAN MARIA: i. m. 53 ÜJVAJ&Y ZOLTÁN: A magyar agrárritusok zoomorf démonaihoz. MésH VI. (1961) 129—152. — U. ő: Antropomorf mitikus lények a magyar és az európai agrárhagyományban. MésH VIII. (1966) 5—61. 54 U. a. 55 FERENCZI IMRE—

ÜJVÄRY ZOLTÁN: Népi dramatikus játékok alkalmai és típusai az Alföldön. MésH VIII. (1966) 131—195. 139