Kormos László: Kunmadaras fejlődéstörténete termelőszövetkezeti községgé alakulásáig – A Damjanich János Múzeum közleményei 11-14. (1967)

1799-ig az iskolai tanítás a gyermekek nagyfokú hiányzásai miatt sok hiányosságot mutatott. Hosszú szüneteket kellett tartani a na­gyobb mezei munkák idején. Szüretkor, nyáron hetekig nem jár­tak iskolába. A diákok formális bizonyítványt nem kaptak. Csak a továbbtanulóknak, a Kollégiumba kerülőknek adott bizonyítványt, illetve ajánló sorokat a rector, vagy lelkipásztor. 1799-ben az iskolai időt két félévre osztották a nyári és a téli félévre. A tanítók műkö­dési ideje Szentgyörgy naptól Szentgyörgy napig tartott, mert az is­kolai tanítás ekkor kezdődött el. A nagy ünnepek alatt: karácsony­kor, húsvétkor, pünkösdkor 3—3 hét volt a szünidő. A nyári iskolai félév Szentgyörgy naptól október közepéig, a téli félév pedig no­vember elejétől március közepéig tartott. A vizsgákat ünnepélyes keretek között tartották meg. A tanítók fizetését a presbitérium szabta meg az egyházmegyei rendtartásnak megfelelően. 1758. évtől kezdődően ismeretes a raa­darasi tanítók díjlevele. A díjlevélben készpénz fizetés igen csekély volt. 1760-ban a rector pénzfizetése 40 Ft, 1773-ban preceptor fize­tése 14 Ft. A készpénz fizetéshez járult a búza, árpa, hús járandóság és a gyermekektől kapott természetbeni javadalmazás/ 6 Az 1799. évi fizetés rendezéssel a tanítók javadalmazása némileg növekedett. A század fordulón a schola mester évi fizetése 100 Ft, a préceptorok javadalma pedig évi 50 Ft-ot tett ki. mely a hozzácsatolt természet­beniekkel együtt a jobb jövedelmek közé számítható. A gyermekek tandíjat fizettek, osztályonkénti fokozatok szerint 24—180 'dénárig. Legkevesebbet az ábécisták, legtöbbet a szintaxis­ták fizettek. Madarason szintaxisták csak 1780 után voltak, amikor az iskola gimnázium lett. Ez osztályba azonban igen kevesen jártak. 1799-ben 3 volt a szintaxisták száma. A pénzbeli tandíjon felül ter­mészetbeni járulékot: 1 véka árpát, 1 véka búzát és 5—5 kéve nádat kellett növendékenként fizetni a tanítók számára. A XVIII. századi iskolai életről, tanítók magatartásáról és növen­dékekhez való viszonyairól és a társadalmi életükről a korabeli jegy­zőkönyvekből hű képet kaphatunk. A polgári társadalom kialaku­lásának elősegítői voltak és a haladást képviselték. A rector maga­sabb képesítése révén a község társadalmi életének az irányításában résztvett és ő irányította a préceptorok tanítását. A XVIII. század második felében a tanítók a nemzeti eszme hordozói voltak Kun­madarason. A század végén az úgynevezett magyar, mégpedig az első és második magyar iskolának lelkes nevelőiként ismerjük meg őket. Nagy szerepük volt Kunmadarason a nemzeti gondolat és nem­zetté válás munkálásában. Szolgálatuk révén a község iskolája a polgári társadalmi nevelés központjává lett. Szervezett és fejlett is­r<

Next

/
Oldalképek
Tartalom