Kormos László: Kunmadaras fejlődéstörténete termelőszövetkezeti községgé alakulásáig – A Damjanich János Múzeum közleményei 11-14. (1967)

hatalmas öszeggel gyarapították az államkasszát. A jobbágy sorstól mentesülésük révén az állami kiszolgáltatottság helyzetébe kerül­tek, melyet az államhatalom könnyen ki tudott aknázni, hisz a kö­zöttük megindult vagyoni rétegződés az egymás ellenes harcot ered­ményezte és így egységes ellenállásra nem jutott harci energiájuk­ból. A REDEMPCIÓ (1745—1796) 1. Á redempció végrehajtása 1745. május 6-án írta alá Mária Terézia a jászkunok kiváltságle­velét. Madaras visszanyerte hagyományos szabadságát és a jobbágy­sorból kiemelkedett. Ennek azonban súlyos feltétele volt. A Jász­kunság eladási, illetve elzálogosítási árát, 500 000 forintot és annak kezelési költségeit meg kellett fizetniök az államkincstárnak. A tör­ténelemben szinte egyedülálló jogtipró intézkedést ünnepélyes ke­retek között Jászberényben hirdették ki, mely után megkezdődött a szükséges pénzösszeg előteremtése. A Jászkun Kerületek egymás­közt szétosztották a megváltás összegét területeik arányában. Az egyes kerületek megállapították a községekre eső részt és egyes köz­ségekben a lakosság egyéni vállalás alapján járult hozzá a váltság­összeg kiegyenlítéséhez, melynek arányában egyéni földbirtokhoz jutott. A madarasi redempció 20 700 Ft összeget tett ki, melyből Madaras földterületéért 9700 Ft, Kápolnasort 7000 Ft, Fábiankáért pedig 4000 Ft járt. E két utóbbi elpusztult község területét Mada­ras magának váltotta meg. A jászkunok közössége 1000 lovas katona állítását vállalta. A szétosztás után Madarasra 33 lovas felszerelése esett. Ezért visszanyerték törvényszéki szabadságukat. A nádoron, kapitányaikon és szabadon választott bírókon kívül más törvényszék felettük nem ítélkezhetett. Ígéretet kaptak a vámmentességre, sze­mélyes szabadságra, tulajdonjogaik védelmére. A községek lakói egyenlő jog és teherviselést nyertek. 13 Nagy lelkesedéssel fogadott szabadságjogaik azonban a gyakorlatban sok csorbát szenvedtek. Hátrányait főleg a szegény parasztok érezték meg a redempció vég­rehajtása folyamán. A redempció a nagykunsági paraszti polgárosodás folyamatát to­vább mélyítette azzal, hogy teljesen új földosztási és birtoklási ren­det teremtett. A differenciált tanyaföldosztás még bizonytalan lépés 52

Next

/
Oldalképek
Tartalom