Kormos László: Kunmadaras fejlődéstörténete termelőszövetkezeti községgé alakulásáig – A Damjanich János Múzeum közleményei 11-14. (1967)
ről, Kisérről, Kócsról, Kolozsvárról, Ladányból, Miskolcról, Miszlokáról, Nádudvarról, Nánásról, Oltományból, Örsről, Poroszlóról, Sápról, Szovátról, Szöllősről, Téglásról, Tény őröl, Tiszanagyfaluból, Tiszakesziről, Trencsénből, Tunyogröl, Túrról, Ungvárról, Ványáról különböző családok jöttek. E város és község nevek felsorolása jelzi, hogy milyen különböző helyekről vonzódtak a néptelen Nagykunságra. A beköltözöttek vagyoni állapotára is rámutatnak a korabeli öszszeírások és a redempció után felfektetett földkönyvek. 1713-ban az ősi helybeli családok száma 6, a szomszédos elpusztult kun falvakból 17 család települt, az ország más vidékéről pedig 22 család települt Madarason. Vagyoni állapotukat állatállományuk nagysága szerint határozhatjuk meg, melynek számarányai a következő: A helybeli családok tulajdonában az összes ökrök 18%, a környező kun falvakból települt családok kezén 39%, az ország más vidékéről költözött családoké pedig az ököráilomány 43%-a volt. Ez az arány közvetlenül a redempció előtt a távolabbról költözött, tőkepénzzel érkező lakosok javára tolódik el s akkor a helyi lakosok 20%-ban, környező falvakból érkezett kun lakosok szintén 20%-ban, más vidékről költözködők pedig kb. 60%-ban tudták fizetni a váltság összegeket. 2 Küzdelmes életük volt az első telepeseknek, míg a mai Kálvin és Örsi utca kereszteződésnél és annak környékén szívós és kitartó munkával felépítették az új községet. 1713-ban Bérezi Mihályt választották bírónak, Sánta Györgyöt és Bot Mihályt fertály mesternek, a kisbírói tisztet Kun Jánosra bízták. A notáriusságot még ez évben Fazekas András vállalta s csak 1714-ben ment el más községbe prédikátornak. 2 Népességi viszonyukról annyit tudunk, hogy 45 családban 53 asszony vagy özvegyasszony és 14 tizenötéven felüli ifjú és 6 szolga volt. A három falu határából először a legtermékenyebb földet, a Nagymezőt vették művelés alá. 1715—20 után más határrészre is áttevődött a földmívelés. Föld bőségesen volt és válogathattak benne. 1715-ben 488 köblös területet munkáltak meg. A vándormozgalmi szaporodás gazdasági eredménye azonban 1720-ra már tízszeresre növelte a megmunkálás alá kerülő területet. Ekkor 4853 köblös földön szántottak-vetettek. 3 A mezőgazdasági élet az első években primitív fokon kezdődött, de országos viszonyokhoz képest hamarosan emelkedettebb szintet ért el. 1715—20-ig az ősi földközösség kezdetleges formája a szabadfoglalásos rendszer divatozott. A szabadfoglalásos földmív élést 1720-ban felváltotta az osztásos földközösségi forma/ 1 ' :
