Kormos László: Kunmadaras fejlődéstörténete termelőszövetkezeti községgé alakulásáig – A Damjanich János Múzeum közleményei 11-14. (1967)
patok ellen, 44 és egyidejűleg kémeit, Deák Ferenc hadnagy vezetésével, 300 katonával a rakamazi sánchoz, a tokaji révig küldte Madaras és Kápolnás falvakon át, hogy az ellenséges állásokat kipuhatolják. Tököly kurucainak 1681—82-ben aratott győzelmei hatalmas arányú támadó hadjáratra buzdították a török portát, amely Bécs elfoglalását tűzte ki célul. Kara Musztafa nagyvezér 1683-ban megindította hadait. Murád Giraj krimi tatár khán és Thököly seregei támogatták ezt a hadműveletet. A tatár khán e célból Debrecen alá vezette hadait, majd a Nagykunságon vonult át, hogy az északi várak birtokbavételéhez Thökölyt segítse és a Bécs alá vonuló fősereghez csatlakozzék. Az átvonuló tatárhadnak áldozatul esett a Nagykunság. Székhelye: Kolbáz ekkor pusztult el véglegesen s helyén soha többé város nem épült fel. Templomait, lakóépületeit lerombolták, felgyújtották. Kápolnás falu szintén ekkor került végpusztulásra. 45 Ez esztendő emlékei évtizedekig emlékezetesek maradtak és határidőt jelöltek e vidék történetében. 1721-ben, a pesti törvényszék előtti tárgyaláson, a reformátusok templom és iskola tulajdon jogvédelmén a tanuk nem emlékeznek a soproni gyűlésre, de a töröknek Bécs alá meneteléről mindenki tud, mert annak borzalmát átélte. 46 Bécs alatt a török csapatok súlyos vereséget szenvedtek, és visszavonulásra kényszerültek. Thököly függetlenségi harca elbukott, de megteremtődött a török ellenes háború és a török kiűzésének előfeltétele. 1685-ben a Habsburgok összezúzták a Felső-Magyarországi fejedelemséget, 1687-ben visszafoglalták a töröktől Eger várát, 1692-ben Váradot, 1694-ben pedig Gyulát. A Nagykunság újra harci zóna lett. 1686. évi budai és az 1687. évi egri harcok alatt voltak a legnagyobb csapat átvonulások. A falvak szabad prédául szolgáltak az ide-oda hullámzó seregeknek, 47 mert egyik fél sem kímélte meg a falvakat. Minden épületet felgyújtottak, a gabonás vermeket kifosztották, a lakosokat bujdosásra kényszerítették. Madaras és környéke lakóinak életében a török háborúk utolsó aktusa vált legemlékezetesebbé. II. Musztafa szultán 1697-ben kísérletet tett Magyarország visszahódítására. Sikertelen volt a vállalkozása, hadserege vereséget szenvedett és kénytelen volt 1699-ben Karlócán a békekötésre, mellyel a Maros-Tiszaköz és Temesvár kivételével Magyarország felszabadult a török fennhatóság alól. de Magyarország visszafoglalására irányuló hadjáratban résztvevő Maros-Tiszaközi tatár csapatok ismételten bujdosásra késztették a számban nagyon megfogyatkozott nagykunságiakat. A tatárok martalóc csapatai Karcag felől törtek előre és felégették az útjukba ke31
