Kormos László: Kunmadaras fejlődéstörténete termelőszövetkezeti községgé alakulásáig – A Damjanich János Múzeum közleményei 11-14. (1967)

következő évben a második reál és az első nyelvészeti iskola. Ötödik évben a harmadik reál és a második nyelviskola. Végül a negyedik reál és nép és harmadik nyelvészeti vagy szőkötő iskola. Az utolsó éven a tárgyak között statisztika is szerepelt. Kézikönyvnek Edvi olvasókönyvét, Varga János olvasókönyvét, Horváth: Magyarok történetét írta elő használatra a Varga féle útmutatáson kívül. 1857-ben újabb iskola reformra adta be tervét. E beadványban panaszkodik a rendszertelen iskolába járásokról. Szegényebb szülők gyermekeiket munkára fogják s a felső osztályokba egyáltalán nem járnak. „Ne engedjünk felnőni egyetlen gyermekét a városnak tudomány, tehát a nélkül, hogy 4 évig iskolába ne jártak légyen" — írja ebben a beadványban, majd így folytatja: „Tegyük pedig ezt minél elébb, nem várva sopánkodva e részben a felsőbb kezek lassú intézkedésétől azt, amit magunk, csak akarjuk gyorsan elvégezhetünk." Terve a szegényebb néposztály gyermekeinek tanítását képviselte. Ujabb reformja nem lett végrehajtva. Az egyház nem tudta a Bach korszakban fizetését folyósítani és Fogarasi 1861. szeptember 13-án lemondott állásáról és Mezőtúrra ment tanítani, honnan Debrecenbe került professzorságba, ott is jelentős munkát végzett. A tanítók helyzete a Bach korszakban igen súlyos volt. 1857. április 26-áról fennmaradt egy beadvány, melyben Hetényi Mihály és Elek Márton fitanítók fizetésemelést kértek, mert készpénz fizetésükből kenyérre sem telt. Évi 100 forint emelést szerettek volna. Állapotukról megdöbbentő képet fest a presbiteri határozat: „kénytelenek rendes koszt nélkül csaknem kenyéren tengődni, belátja, hogy ez a tanítói hivatal méltóságával össze nem egyeztethető s ezek a bajok gyökeres orvoslásra szorulnak, az egyház anyagi állapota azonban nem engedi meg, hogy fizetésükön 100 Ft-ot emeljenek", de 75 forint fizetés emelésről határoztak. A tanítók fizetésének emelése körüli nehézségek a tanítás rovására mentek. Emiatt húzódott a mesterinasok vasárnapi tanítása is. Iskolázásukra nézve 1858. januárjában határoztak, de csak 1859. tavaszán kezdték el, mert a tanító fizetése körül viták alakultak ki. Első mesterinas tanító Borsányi János volt 100 Ft-os évi fizetés mellett, melynek felét a város, felét az egyház vállalta. Fogarasi Gábor távozása után 1861-ben Sükösd Imre, majd Örsi Nagy Imre lett rektor, akik igyekeztek az iskola színvonalát megőrizni. A Fogarasi által kezdeményezett korszerű tanfelszerelési szertárt tovább fejlesztették, sőt Szabó Károly a város ösztönzésére Dr. Entz Ferencnél Pesten tanulván megszervezte Kunmadarason az első faiskolát és a mezőgazdasági oktatást. A környéken ez volt az első ilyen irányú kezdeményezés és igen jó eredményt ért el.