Kormos László: Kunmadaras fejlődéstörténete termelőszövetkezeti községgé alakulásáig – A Damjanich János Múzeum közleményei 11-14. (1967)

Szabó Károly felesége is komoly munkát végzett a leányiskolások között. Kunmadarason a leányok oktatása kiváló volt. Hoó Mihály 1930—40. években kialakította a négy osztályos leányiskolát. Utódja lett Szabó Károly a leányok tanítóságában s feleségével együtt lelkes nevelő volt. Célul tűzték ki „felsőbb leányiskolát, bizonyos nőneveldeszerű intézettel nagyobb idejű lányok számára" . megvalósítani. Bizonyos eredményt elértek és Szabó felesége az idősebb lányokat kézimunkára tanította. Az esperesi vizitáció azt jegyezte fel róla, hogy „ezen zsenge intézet nagy hiányt pótol a környéken." Mindezek az adatok azt bizonyítják, hogy a madarasi iskola a lakosság művelődése érdekében sok irányban és jelentősen közreműködött.

41 Kunmadaras várossá fejlődésének igen komoly eredménye lett az egészségügy terén is. A XVIII. századi orvosi álláshoz 1813. szeptember 13-án újabb orvos választását tartották szükségesnek, és másodorvosnak Papp Sámuelt hívták meg Pestről. Papp Sámuel első ténykedése volt kíméletlen harcot indítani a még divatos kuruzslás ellen. Katona Szél Péterné javasasszony ellen 1814. szeptemberében pert indított. Nehezen ment neki a babona elleni küzdelem, mert sok esetben még a tanács sem tudott hathatósan intézkedni. Az Ispotályt is korszerűsítették. Kórházra fordított kiadásaik mutatják, hogy nem volt közömbös előttük az egészségügyi ellátás. 1834. évben 3024 Ft-os költséggel dolgozott a kórház. 1861. évben állatorvosi állást szervezett a tanács. 1861~ben a város orvosi kara így alakult: Papp Sándor főorvos. Herbály Sámuel alorvos, Gál Ambrus állatorvos. A főorvos évi fizetése 400 Ft, alorvosé 120 Ft, az állatorvosé a kettő között mozgott. Mindehhez természetbeni járandóság és lakás járult és lakosoktól járó kezelési költség. Az orvosi ellátás következtében a járványok csökkentek, a gyermekek halálozási aránya javult és az átlagos életkor hosszabbodott.

42 Az egészségüggyel kapcsolatos a lakásviszonyok javulása. A XIX. században a túlzsúfoltság csökkent és a század végére jóval kedvezőbb helyzet állott elő. Az alábbiakban a fejlődés számadatait szemlélhetjük