Kormos László: Kunmadaras fejlődéstörténete termelőszövetkezeti községgé alakulásáig – A Damjanich János Múzeum közleményei 11-14. (1967)

3. A kulturális élei és egészségügy Mivel a kulturális élet központja az iskola volt, ezért a feltörekvő polgárosodás Kunmadarason is nagyobb gondot fordított az iskolai nevelésre. 1819-ben a református egyház által fenntartott iskola a gimnáziumok sorába emelkedett és négy osztálya működött. A Bach korszak elnyomó politikája ellenére az iskola kiváló szintet tartott a környékbeli iskolák között. A városi tanács és az egyház közös erővel az iskolák felvirágoztatása érdekében munkálkodott. Űj fiú és leány iskolát építtetett s a tanítók részére föld javadalmat juttatott, és pénzbeli fizetés rendezést hajtott végre a század elején. A javadalmazás körül azonban még így is sok baj volt, mert annak egy részét növendékenként a szülőktől kapták a nevelők, ami sok félreértésre adott okot. A tanítók sorkosztolása sem volt megfelelő. A tojásvitel pedig egyenesen a pedagógiai nevelés rovására ment. A gyermekektől ugyanis minden szerdán és szombaton 1—1 tojás járt a tanítónak. Ha ezt nem vitték be, nemegyszer verést kaptak érte. A tanítók fizetés rendezése korszerűen nem oldódott meg. Egyedül a rektor javadalmát tudták megnyugtató módon elintézni. A javadalmazásbeli nehézségek ellenére a reformkor jó hatása az iskolai nevelő munkában eredményes volt. A tanítók a haladás határozott képviselői voltak. A kunmadarasi iskola a környékben élenjárt. 1845. július 20-a után látszott a fejlődés legkimagaslóbban, amikor Fogarasi Gábort hívta meg az egyházközség helyettes rektornak Papp Sándor leköszönése után. Fogarasi hamarosan, 1846. január 23~án professzorrá lépett elő. Az egyházközség, mint professzornak, magas fizetést adott. Fizetése készpénzben 400 Ft lett évente, melyhez 35—35 köböl búza és árpa, 4 öl tűzifa járandóság járult. Rektorsága idejétől kezdve a gyermekektől járó díjakat nem a tanítók, hanem az egyházközség szedette be. Fogarasi Gábor nagy buzgósággal fogott hozzá az iskolai élet fellendítéséhez. Fél évre Pestre költözött tanulmányai elmélyítése végett. Hazajövet végrehajtotta a korszerű reformot Pestalozzi elvei szerint. Ügyes tollkészítő gépet konstruált, melyen pillanatok alatt tudta készíteni a tollakat. Üj tanrendszert készített, melyet 1848. január 9-én terjesztett a presbitérium elé. Azonnal elfogadták és életbeléptették. Tanterve szerint az iskolai nevelés 6 évre terjedt ki. Első év az első elemi iskola volt, második év a második elemi iskola, ahol nézlés, olvasás, írás, számtan, téralaktan, természetrajz, természettan, földrajz, szavalás, éneklés, nyelvészettan, történettan (e két utóbbi csak a második osztályban) és vallástan szerepelt a tananyagban. Harmadik esztendőben kezdődött az első reál népiskola, 9* 131