Kormos László: Kunmadaras fejlődéstörténete termelőszövetkezeti községgé alakulásáig – A Damjanich János Múzeum közleményei 11-14. (1967)

:. Legjövedelmezőbb volt al juhtartás. Igen nagy volt. a kereslet élőállatban és gyapjúban. A lakosság minden rétege intenzíven foglalkozott jűntartással. A sertéstenyésztés alább hanyatlott. Értékesítési lehetőség hiánya miatt a gazdagabb polgárok többlet tenyésztéssel nem foglalkoztak, csupán élelmezés szükséglet kielégítése céljából tenyésztették. 2. Ipar és kereskedelem Kunmadaras ipari és kereskedelmi élete sokkal inkább függvénye volt az országos állapotoknak, mint a mezőgazdaság. Az ipari és kereskedelmi élet az ország gyarmati függőségéből kifolyólag, főként a Habsburg: uralom haladást gátló intézkedései és vám politikája miatt, korszerű módon nem fejlődhetett. Nagyobb ipari és kereskedői vállalkozások nem jöttek létre. Előrehaladásról mégis beszélhetünk. Ez azonban inkább statisztikai, mint korszerű javulást jelent a XIX. században. Iparosok és kereskedők XIX. századi statisztikája: Év Iparos Kereskedő 1766 32 2 1816 73 2 1838 85 2 1848 124 4 1900 251 83 Az iparosok száma állandó növekedést mutat, A század elején a lakosság 7%-a volt kézműves, a század közepén kétszeresére emelkedett és az iparosok az összes lakosság 13,8%-át alkották. A kereskedelmet a század elején még a görögök tartották kézben, zsidó kereskedelem behatolása a század közepén kezdődött, A század második felében jelentős emelkedés tapasztalható Kunmadaras kereskedelmi életében. A század végén a rohamos fejlődést a számok mutatják. Az ipar korszerű fejlesztése nem történhetett meg Kunmadarason, mert a feudális céh keretek megakadályozták és az úgynevezett limitációk a szabad versenyt minimálisra csökkentették. Ennek ellenére azt kell látnunk, hogy a folyamatos ipari lendület mégis a céhes ipar megkezdődéséhez fűződik. I. Ferenc céh reformja, céhmentő kísérlete országosan hátráltatta a szabad* nemzeti ipar kiala127