Dömötör Sándor szerk.: Abádszalók földje, népe, kultúrája – A Damjanich János Múzeum közleményei 5-7. (1961)

1919. március 21-én kikiáltották Budapesten a Tanácsköztársaságot: a kommunisták kezébe került a hatalom. A következő napokban vidékén — Abádszalókon is — megalakultak a helyi direktóriumok a központi kormányzat rendelkezéseinek végrehajtására és megalakították a vörösörséget, a rend fenntartására. Április elején a Cifrakertben 11 tagú munkástanácsot választottak, melynek elnöke Vincze József kubikos, dolgozó paraszt lett. Tagjai közül leginkább Orbán Kálmánra és Erdős; Jánosra emlékeznek.

1

'

1

" így alakult meg a direktórium, melynek tagjai voltak az említett Vincze József — nagyon belevaló ember volt —, Orbán Kálmán, Adamecz István, Takács Pál, Gulácsi László földmunkások, Erdős János részes arató, Kovács Lajos (8 kh földje volt, később belehalt a verésekbe), Végh Miklós szabó, Schmidt János kovács, a Feketecipész, összesen 8 dolgozó paraszt és 4 iparos tagja volt.

141 A nyolctagú vörösőrség parancsnoka Kolláth József lett. Később kibővült 30 tagra és Varga Sándor volt csendőrőrmester lett a vörösőrség parancsnoka. Innen került ki Nóvák János, a tiszaderzsi vörösőrség parancsnoka is. A direktórium a takarékbetétek 10%-át visszaadta, a többit Szolnokra küldte a Vörös Hadsereg ellátására. A felesleges gabonát maximális áron kiosztották; földosztásig'nem jutottak el. A Munkás Tanács és a direktórium élénk kapcsolatot tartott a szolnoki központtal.

1

'

2 A román burzsoá csapatok 1919. áprilisában megszállták a Tiszántúlt. A bihari vörös ezred felgyújtotta a taskonyi hidat. Mire a románok május elsején estefelé átvonultak a Tiszán, a híd teljesen szét volt rombolva és bőrladikokon jöttek át. A vörösöknek két repülőjük volt és ezek sok román katonát lelőttek. A románok nem tudták lelőni a repülőket, és amikor a repülők muníciója elfogyott, hoztak maguknak Pestről. Igen sok halottjuk lett a román csapatoknak. Az abádszalóki lakosság nem feledkezik meg arról, hogy sokat segítettek az akkori nagy árvízveszély

1 elhárításában.

143 A direktórium kapcsolata ekkor megszűnt a központtal és a fehérterror uralkodott a községben. A községházára az urak fészkelitek be magukat és megerősítették a csendőrséget bizalmas emberekkel. Csonka Györgyöt lefogták és összeverték, mert két csendőrt megütött. Vincze Jóskát, a direktóriumi elnököt a fehérek Fegyvernekre, a Svarc kertjébe vitték és ott kínozták. Két sor katona között kellett futnia és azok korbáccsal verték. Héjjas Iván egyik csapata hurcolta el a direktórium tagjait és a volt vörösőröket. „Sokat szenvedett akkor a nép az elvért!" D. Kovácsért is eljöttek, de felemelte a mankóját és úgy kiabálta: — Nem szégyellitek magatokat!? Menjetek a frontra és ott verekedjetek!

14

'

1 A Munkás Tanács tagjait, akiknek nem sikerült elbújni, nyomorékká verték. Ezeknek bizonyos időközökben később is jelentkezniük kellett a csendőrségen. Nagyon megszenvedett az abádszalóki nép azért a néhány napért, amikor kezébe vehette saját sorsának intézését, és mind hősök,. akik merték vállalni a felelősséget az urukkal való szembeszállásért.. Megszenvedtek érte, de nem sajnálták soha, mert tudták, hogy eljön», még az ő idejük is, bármennyit kell szenvedni érte.

1

''

5 60