Dömötör Sándor szerk.: Abádszalók földje, népe, kultúrája – A Damjanich János Múzeum közleményei 5-7. (1961)
A Horthy-korszak szenvedéseiről 1922-ben Abádszalók országgyűlési képviselői választókerület székhelye lett. 1920., 1922., 1926. és 1931. években az országgyűlési képviselőválasztások alkalmával az abádszalóki kerület Gömbös Gyulát, a hirhedt fasiszta politikust választotta meg képviselőjének. 146 A Horthy korszak feudális gőgtől átitatott úri osztálya, nagyzoló és pöffeszkedő polgársága, az őket majmoló ún. középosztály azonban nem sokat törődött a falusi szegénységgel. Abádszalók lakosságának 13%-a volt uradalmi cseléd, de a többi is szívesen állt volna közéjük, hiszen a falu lakosságának 30%-a munka nélkül lézengett és éhezett. Az uradalmak hosszú cselédházaiban négy család is lakott egy lakásban. Az uradalmi cselédnek nyáron hajnali két órakor már talpon kellett lennie és este tíz óra előtt szó sem lehetett lefekvésről. Napi hat órai éjszakai pihenés biztosította a cseléd fizikumának regenerálódását, de ez nem izgatta Gömbös Gyula képviselő urat! 147 Embertelenül kihasználták a Horthy korszak urai a cselédember kiszolgáltatottságát: nem volt frázis, hogy látástól vakulásig kellett dolgozniok. Legtöbbet az a réteg dolgozott ebben az országban és ebben a faluiban, amelyik csupán annyit kapott munkájáért, hogy fel ne forduljon éhen. 1920 és 1945 között 26 dolgozó paraszt feje fölül árverezték el a 'házát-földjét. Bernát Lajos 12 kh földjét addig perelte a bank, míg a halálba nem kergette. Kovács Jánosné férje az első világháborúban esett el, két nyomorék gyerekkel maradt özvegyen. Az abádszalóki takarékpénztár igazgatója 250 pengő tartozásért elárvereztette a házát, hogy a 45%-os uzsorakamatot ki lehessen fizetni. 1 ^ A községben és a község területén, a grófi birtokokon és a zsíros parasztoknál egész konvencióval 397, félkonvencióval 486 cseléd volt alkalmazva. Félkonvenciósnak a 15—20 év közötti fiatalokat minősítették. 149 Abádszalók 21 000 kh földjéből 11 000 kh úribirtok volt és 1000 kh-on 18—20 zsíros paraszt gazdálkodott. A munkanélküliséget enyhítették a mezőgazdasági idénymunkák, az aratás-cséplés, az egyelés, stb. Ez se ment azonban simán! Ha valaki aratást akart kapni az uradalomnál, három nap robotot (ingyen napszámot) kellett vállalnia. A zsírosparaszt ezt két napra csökkentette, de még egy hold kukoricaföld munkálását kellett hozzá vállalni negyedéből. Az Ármentesítő Társulat napi egy pengőt fizetett az időszaki földmunkásoknak, azonban a grófi birtokon csupán 80 fillér volt a napszám. A közeli erdők gallyalása is jelentett néhány kéve rőzsét a rászorulóknak. 150 Ezt jelentette a Horthy korszak Abádszalók dolgozó parasztságának. Tűrést, szenvedést, ökölbeszorított kezet. És annak reményét, hogy ez nem tarthat örökké! A második világháború eseményeiből Magyarország a második világháborúba 1941 folyamán sodródott bele. A haditechnika fejlődése következtében ez a háború sokkal borzalmasabb volt, mint az első világháború. A németek 1944 május havában megszállták Abádszalókot és 1944 október végéig tartották megszállva. A szovjet hadsereg páratlanul gyors előrenyomulása következtében harc nélkül kiürítették a községet és a Tisza túlsó partján berendezkedtek védeUemre. 151 61
