Gulyás Éva szerk.: Mesterségek művészete. Népélet a Közép-Tisza vidékén (A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Kiállításvezetői, 1999)

Gulyás Éva: Mesterségek művészete - Népművészet Jász-Nagykun-Szolnok megyében

A mezőtúri fazekasság történetében jelentős fordulatot hozott Badar Balázs fellépése. Akkor lépett színre, mikor a fazekasság válságba került a fokozatosan terjedő gyári agyagáru és az agyagipari tanfolyamok hatására bekövetkezett stílusromlás miatt. Már nem volt akkora kereslet a régi cserépedények iránt, a fazekasoknak is újítani kellett, ha felszínen akartak maradni. Ez a stílusváltás Mezőtúron Badar Balázs nevéhez fűződik. Új formájú és díszítésű edények készítésébe fogott. Az agyagipari tanfolyamokon is népszerűsített boszniai rézedények adták a mintát és hatott rá a századvégi szecesszió keletieskedő stílusa is. Különleges formájú vázák (zsiráfváza, amforaváza, koronásváza, lopóváza), valamint kisebb-nagyobb tálak jól szemléltetik dekoratív ornamentikáját, a zsúfoltan elhelyezett, enyhén stilizált virágokat, nagy karéjos leveleket, melyek beborítják a teljes felületet. Az 1890-es aradi kiállítás sikere óta csak díszedényeket készített. Sikeresen szerepelt a millenniumi kiállításon, valamint Antwerpenben, Párizs és Brüsszel kiállításain. A párizsi világkiállítás nagydíját is elnyerte nagyméretű koronás vázájával. Móricz Zsigmond több alkalommal meglátogatta és nagy elismeréssel szólt több írásában Badar Balázs művészetéről (A mezőtúri csörgős korsó, 1927; Céhláda, 1940). A város által alapított és berendezett Badar Házban állítottak neki emléket, itt őrzik a hagyatékát és azt a madaras mintájú étkészletet is, melyből Móricz Zsigmondot ottjártakor megkínálta s melyet a család ennek emlékére Móricz-étkészletnek nevezett el. Halála után a mesterség tovább öröklődött a családban, fia, ifj. Badar Balázs és lánya, Badar Erzsébet, valamint unokája, Badar Júlia kezén. Badar Balázs és felesége saját készítésű szemes kályha mellett az 1930-as években Megyénk másik kiemelkedő, a közép-tiszai stíluscsoporthoz tartozó fazekasközpontja Tiszafüreden alakult ki. A füredi fazekasság történetét, fontosabb Szecessziós stílusú gyöngytyúkos tál, Badar Balázs munkája, Mezőtúr 26