dr. Kertész Róbert: Főtértörténet (A Damjanich János Múzeum kiállításvezetői, 1998)

POGÁNY GÁBOR BENŐ: A KOSSUTH TÉRI KÚTTERV

Pogány Gábor Benő szobrászművész Szolnoki születésűként régóta gyűlnek ismereteim a város főteréről. Eleinte csak rácsodálkoztam, mikor egy régi Pettenkofen-, Deák Ébner- vagy Aba-Novák-képen megelevenedett előttem főterünk múltja. Az az egzotikus hangulatú nyüzsgés, ami a piacokat általában jellemzi, különösen, ha időben visszafelé nézünk, megborzongtat bennünket. Micsoda élet zajlott itt! Ez az élet sajnos rég kihalt városunk főteréről. Vajon miért? Talán mert a piac elköltözött, vagy mert már nincs élő közkút, ami hajdan itt csobogott és a Szentháromság-szobor is nyomtalanul eltűnt?! Nincs itt miért megállni, ezért csak átvonulunk rajta. Egy kiszélesedett úttest, melyen egy nemzetközi főútvonal növeli az áthaladó autók statisztikai adatát. Hiszem, hogy mindez az állapot méltatlan egy több mint 900 éves város nagy múltú főteréhez. Amikor még hajót vitt a víz (fametszet, 1830körül) Engem szobrászként rendkívül érdekel múltunk minden kis apró mozzanata, mert így mindent számon kérhetek a jelentől, mi az, amit elődeink az ő elődeiktől átmentettek a mának. Milyen fokú értékvesztést kell elszenvednünk, illetve mi az, amit feltétlenül pótolnunk kell, mint már halasztást nem tűrő mulasztást. OJ4*M>U~J~J 11 Nos, én a főterünket ilyen mulasztásnak érzem. így a már fönt említett történeti momentumok legkarakteresebb elemeit szeretném megörökíteni tervemben. A terv a tér történetének azon elemeire támaszkodik, ami feltétlenül idevonzotta az embereket, tehát a piac, a kút és a Szentháromság-szobor. Fontos ebben a mereven négyszögletes alaprajzú térben, hogy azt feloldhassuk. Elképzelt tervem egy körből bontakozik ki. A kör és továbbiakban metszetei, az ívek azok, amelyekkel következetesen igyekszem véghezvinni elképzeléseimet. A tervben jelentős szerepet tölt be a víz, valóságos és szimbolikus értelemben egyaránt. A díszkút terve