dr. Kertész Róbert: Főtértörténet (A Damjanich János Múzeum kiállításvezetői, 1998)

POGÁNY GÁBOR BENŐ: A KOSSUTH TÉRI KÚTTERV

A Kossuth téri díszkút makettje készítésének fázisai (Fotó: Kozma Károly) A víz, mint organikus jelenség, harmonizálna az építészeti elemek rendszerében foglalt ívekkel. A terv egy funkcionális termálkútból nőné ki magát reprezentatív díszkúttá, de számomra fontos, hogy ezt a direkt funkcionalizmusát sose veszítse el. A városlakók egész évben hordhatnák az ivóvizet. Erre a termálvíz minden évszakban lehetőséget bocsátana. A kört négy felé osztanám, mintegy iránytűt alakítva ki ezzel. Eszerint a kút tájolva lenne, és innen csak egy lépés, hogy megjeleníthessük a világ fővárosainak távolságát Szolnoktól, vagy épp a testvérvárosokét: milyen irányban és hány km-re vannak tőlünk. Fő kérdés a négyosztatúság, mert a kijelölt négy viiágtájnak ez közvetlen következménye. A következmény számomra a négy évszak megjelenítésére kínál jó lehetőséget, melyeket a kút külső ívén levő allegorikus figurákkal jelenítenék meg. Egyben ezek a figurák idéznék az egykori piac hangulatát a cserépárustól a csirkeárusig 16 szoborpárban. A kompozíció közepén a Szentháromság-szobor állna. Alépítménye egy világfa, melynek egekig érő ágain trónolna a Szentháromság. A fa ágai angyalok, melyek vízköpők. A fa törzsén levágott ágakból folyna az éltető víz, mint a fa nedve. A négyosztatú kút medencéi a régi tiszai bőgőhajókat idéznék. Azaz nem víz vinné a hajókat, hanem a hajók vinnék a vizet, mint életet, melyet feltétlenül óvnunk, mentenünk kell az utókor számára. 12