Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 28. (Szolnok, 2020)

Régészettudomány - Nagy Zsolt Dezső: A kora újkori főúri pénzhamisítás forrásaihoz

NAGY ZSOLT DEZSŐ: A KORA ÚJKORI FŐÚRI PÉNZHAMISÍTÁS FORRÁSAIHOZ bár - szentesítette a rendelkezéseket.36 A pénz elfogadásáról szóló ren­delkezést az uralkodó módosításai nem érintették. Látható, hogy az adó ügye előbbre való volt, bár ezt sem felejtették el. A szlavóniai részleges gyűléseken is előkerült ennek a kérdése, bár ott már a rendek a német pénzek elfogadását is felterjesztik a magyaré mel­lett (Körös, 1537 áprilisa).37 Ezt decemberben is megerősítették a körösi részleges gyűlésen, bár ekkor már csak a magyar veretekre vonatkozó­an.38 Bár Szlavónia és a horvát területek földrajzilag igen messze vannak a gócpontként említett borsodi vidéktől, fontos tudni, hogy a magyar pénzek elfogadásának ügye egyrészt országos érdek volt, másrészt jelzi egy-egy régió életének neuralgikus pontjait; a sorrend ilyetén alakulása a kutatás számára sem lehet közömbös. Igen jól utal ugyanis arra is, hogy a beáramló külföldi pénzek és a forgó magyar érmék aránya, köl­csönhatása a lakosságot mennyire segítette, esetleg milyen mértékben károsította. Az, hogy egy területen újra és újra foglalkozni kell a hazai fizetőeszköz elfogadásának problémájával, alátámasztja Gálocsy Zoltán bizalomvesztésről szóló elméletét, illetve a lengyel pénzek bejövetelé­nek alapvető okaként meghatározott aprópénzhiányt. Miért is fontos ezt tárgyalni a pénzhamisításról szóló fejezetben? 1538 júniusában a pozsonyi országgyűlés újfent kitért a magyar veretek pénz­­forgalmi szerepére,39 illetve augusztusban már Sellyén kell tartani egy részleges gyűlést, mert sem Nagyszombatban, se Pozsonyban nem fogadják el a hazai pénzeket.40 A rendek júniusban elismerték, hogy még mindig sok hamis pénz forog a Magyar Királyságban; ezzel és más törvényszegésekkel kapcsolatban kérik az uralkodót, hogy kiküldött or­szágbírói helyettesek járjanak ezen ügyek végére.41 A királyi válasz ezzel kapcsolatosan alapvetően támogató hangnemű, ám kiemeli, hogy a ren­dek belső konfliktusait illetően saját hatáskörben szeretne eljárni, annak módját nem feltétlenül a rendek kívánsága szerint alakítja.42 Ez utóbbi nem csupán a hamisítás legnagyobb felelőseivel kapcsolatos személyi összefonódás (hamisító és hatalmaskodó főurak) miatt fontos. Az illegá­lisan vert pénzek forgalomba hozatalának egyik legfontosabb kritériuma az volt, hogy az északkeleti régió leghatalmasabb birtokos családjai - habár egymással időnként összetűzésbe keveredtek - a hamisítást ille­tően érdekeik jórészt megegyeztek.43 Ezt tetézi, hogy Ferdinánd - ahogy azt 1539-ben is tette - szerette Pozsonyt megjelölni az országgyűlések székhelyeként. Itt viszont a távolabbi megyék már nem képviseltették magukat a távolság és a drágaság miatt.44 Az érdekeiket így inkább csak közvetett úton tudták érvényesíttetni. Az 1539. szeptember 21-ére hirdetett pozsonyi gyűlésen a rendek új­ból kérik a vásárbírák választását, illetve, hogy a némettel egyenlő ér­tékben fogadja el mindenki a magyar pénzt is. A javaslat értelmében a 36 MOE II. 1875.23-28. 37 MOE II. 1875.172. 38 MOE II. 1875.186. 39 MOE II. 1875. 60. 40 MOE 11.1875. 60; 97. oldal 1. lábjegyzet 41 MOE II. 1875. 60.; az első lábjegyzetben olvasható Péter tudor neve mint hamisító 42 MOE II. 1875.66. 43 Ez kiviláglik Miklós ötvös vallomásából is, aki több helyen, több főúrnak dolgozott hamisítóként.; forrás: KOMÁROMY1893. 44 Thurzó Elek levele a királynak 1539. április 30-i keltezéssel; MOE II. 1875. 115.; 1. lábjegyzet vonakodók áruelkobzással büntetendők.45 Az utóbbi szankciót a király részben megerősítette, míg az előterjesztés más elemeire - a vásárbí­rák, a magyar pénzek külföldi elfogadása - kitérő válasszal vagy hallga­tással felelt.46 Látható, hogy az uralkodó a meglévő helyzettel nem tel­jesen elégedetlen, illetve a magyarországi állapotok közt mindennemű változtatás igen nehéz volt. Ezt a rendek részben Ferdinánd hibájának tartották,47 másrészt ebben a zavaros korban az állami intézményrend­szer sem tudott megfelelően működni. A királyi válasz tehát nem vélet­lenül maradt hatástalan; a rendek mégis újabb feliratot küldtek, amelyek a gyakorlati megvalósulását sürgették mindannak, amit az uralkodó el­méletben már többször megígért. A válasz viszont csupán az eddigieket ismételte el.48 A következő évek felső-magyarországi részleges gyűlésein (Eperjes, 1541 augusztusa és decembere, Sajószentpéter és Miskolc, 1541 dec­embere) elhangzott vagy elhatározott intézkedések és javaslatok alig maradtak ránk; ezekben a pénz ügye bizonyíthatóan nem kerül elő.49 A hatalmaskodásáért megbüntetendő Perényi Péter viszont név szerint szerepel Ferdinánd válaszában (1542. január 15.), amely ügyről rende­letet is kiadott egy nappal később.50 Bár itt hatalmaskodása miatt kerül előtérbe, Perényi pénzhamisítóként is tevékenykedett, akit 1541-ben Csorbakő tulajdonosaként Bebek Imre váltja51 - aki szintén űzte ezt a te­vékenységet.52 Ez annak tükrében még érdekesebb, hogy Ferdinánd az 1541. évi szultáni hadjárat, a János Zsigmonddal való egyezkedések és mások miatt 1542 februárjában Besztercebányára hirdetett országgyű­lést, ahol a főrendi tagok közt nem csupán az előbb említett Perényi, ha­nem Bebek Ferenc, Basó Mátyás, Homonnai Drugeth Antal, György és Imre is részt vett.53 Kiemelendő, hogy az akkor nem Ferdinánd fennha­tósága alá tartozó északkeleti megyék is elküldték követeiket.54 A gyűlés felirata, illetve a rá adott királyi válasz sem tartalmazott a pénzhamisí­tással kapcsolatos részt, amely téma hanyagolása - feltételezhetően - az előbb említett főrendi tagok és családjaik jelenlétével magyarázható. Megkerülhetetlen tényező ugyanis a kutatás szempontjából az a tény, hogy az ezzel foglalkozó törvénycikkek eleddig csak olyan helyeken és gyűléseken hozattak meg, amelyeken a megnevezettek személyesen nem vettek részt. A Szapolyai által tartott diéták szintén nem érintették ezt a problémát. Újra az 1543 novemberében megtartott besztercebányai gyűlésen kerül elő a hamisítás, ahol megemlítik, hogy az eddigi intézkedések hatástala­nok voltak, a tevékenységet továbbra is űzik.55 * Bebek neve hatalmasko­dóként ugyan, de előkerül 1545. július 15-én a sajószentpéteri gyűlésen, ahol Abaúj, Bars, Borsod, Grömör, Heves, Fiont, Liptó, Nógrád, Nyitra, 45 MOE II. 1875.118. 46 MOE II. 1875.121. 47 MOE II. 1875.119. 48 MOE II. 1875.122. 49 MOE II. 1875. 281-286. 50 MOE II. 1875.286. 51 MNL BAZmL, XV/17, 3. doboz, Csorbakő, 1404-1864.; SZÖRÉNYI 2003. 197.; LESZIH 1941.52; HUSZÁR 1969. 52 HUSZÁR 1969.; LESZIH 1941.52. 53 MOE II. 1875.304-305. 54 MOE II. 1875. 306. 55 MOE II. 1875. 546; 1543/XXVII. te: https://1000ev.hu/index. php?a=3&param=1702 (letöltés ideje: 2018. február 2.13:04) 73

Next

/
Oldalképek
Tartalom