Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 28. (Szolnok, 2020)
Régészettudomány - Nevizánszky Gábor - Prohászka Péter: Észrevételek a Naszvad-jánoskaparti temető 142. kora újkori sírjához
Nevizánszky Gábor - Prohászka Péter Észrevételek a Naszvad-jánoskaparti temető 142. kora újkori sírjához Bevezetés A temetők és a temetkezések vizsgálata során mindig is komoly kérdés a régészeti kutatás számára, hogy a sírban talált tárgy-tárgyak szándékosan, a korabeli temetkezési rítus részeként kerültek elhelyezésre, vagy más okot kereshetünk előfordulásuk hátterében. Mint az alábbi példa is jól mutatja, nem árt további lehetőségeket mérlegelni a mellékletek sírbeli megjelenésekor. a visitatio szerint a település korábbi temploma helyén állt. 1938-ban és 1943-ban az érsekújvári múzeum megalapítója, Szőke Béla végzett régészeti kutatást a dombon, melyen a szobor áll, és kutatásai eredményeként közel háromszáz közép- és koraújkori temetkezést tárt fel (2. kép).1 * * 2 A második világháború pusztításai elől a leleteket és 1943. évi ásatásának dokumentációját Szőke Béla Magyarországra mentette, ahol a győri múzeumban kerültek elhelyezésre egészen az 1960-as évekig, amikor a leleteket átadták Csehszlovákiának. A jánoskaparti sírok 1. kép: A jánoskaparti lelőhely Naszvad térképén A Naszvad község nyugati részén, a Nyitra folyó mellett elterülő Jánoskapart nevét a XIX. század első felében itt felállított Nepomuki Szent János szoborról kapta (1. kép), mint arról a település 1846-ban készített egyházlátogatási jegyzőkönyve megemlékezik.1 * * E szobor 1 HEGEDŰS András - TÓTH Krisztina 2000. vő. Érseki Levéltár Esztergom LIB 496 [1846] 4: „[...] intra pagum in loco prioris Ecclesiae ad rippam flumini Nitra existit Statua s. Joanis Nepum [...]”. 2 Szőke Béla nyomán mindössze a következő volt ismert a temetőről a szakirodalomban (FEHÉR Géza - ÉRY Kinga - KRALOVÁNSZKY Alán 1962. 57. Nr. 735): ,A Jánoskaparton, a község belterületén kora Árpád-kori templom alapjai látszanak. Körülötte többrétegű temető egy részét, 275 sírt 1943- ban feltártak. A leletanyag alapján a temetőt a XI. század elejétől a XVIII. század végéig használták. - Nővé Zámky-i - érsekújvári múz. - Szőke B. adata”. A temető kutatástörténetéhez és sírjainak bemutatásához lásd: NEVIZÁNSZKY Gábor - PROHÁSZKA Péter 2016. 81
