Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 28. (Szolnok, 2020)
Történettudomány - Novák László Ferenc: Nagykőrös szerepe a száz éve megalakult Tanácsköztársaság honvédő háborújában 1919
NOVÁK LÁSZLÓ FERENC: NAGYKÖRÖS SZEREPE A SZÁZ ÉVE MEGALAKULT TANÁCSKÖZTÁRSASÁG HONVÉDŐ HÁBORÚJÁBAN 1919. járva, biztosíthatta a hadsereg felszelésének költségeit, amelynek terheit egyébként a város nem volt képes viselni. A Nagykőrösön átvonuló és itt toborozott, megerősödött több tízezres hadsereg sikeresen verte vissza csehek támadását, előrenyomulását Felső-Magyarországon, az antant hatalmak azonban politikai ámítással leállíttatták a Vörös Hadsereg harci tevékenységét. ígéretük ellenére nem akadályozták meg a román királyi intervenciós hadsereg tiszántúli térhódítását. Békés megyében is már március végén megkezdődött a Vörös Hadsereg toborzása. Érdekeségként említhető meg - mivel nagykőrösi vonatkozásai is vannak -, hogy Mezőberényben március 30-án hirdették ki a rendeletet, s ekkor egy helyi, húszesztendős fiatalember - később kiváló építész -, Maász József belépett a Vörös Hadseregbe, a 101. gyalogos pótzászlóalj parancsnokságához került.23 Békéscsabára került, majd április 16-án Gyulára vezényelték át. A román intervenciós hadsereg előrenyomulása következtében Aradról több százan menekültek Gyulára. Mivel május 4-től három hadtest megszervezését rendelték el, május 11- én a főparancsnokság a Duna-Tisza-közére vonta vissza a haderőket. A románok támadása miatt Gyula térségéből Nagykőrösre helyezték át a VI. hadtest parancsnokságát, mint erről Münnich Ferenc is beszámol visszaemlékezésében. Maász József is Nagykőrösre került alakulatával. Május 31 - június 11. között Nagykőrösön vette fel a zsoldját. A hadtestet Nagykőrösről Ócsára vezényelték át (június 15-én Maász itt vette fel a zsoldját), majd Budapestre vonulva vissza már Alsónémedin voltak. Július 31-én Maász József itt kapott eltávozásra papírt augusztus 2-ig, hogy Pesten szemüveget csináltasson, vissza azonban már nem mehetett, mivel augusztus 1-jén megbukott a Tanácsköztársaság, a hadsereg is felbomlott.24 Jóllehet a VI. hadtest súlyos harcokat vívott a csehekkel Felső-Magyarországon, Maász József és katonatársai, mint a tartalékparancsnokság katonái már nem vettek részt a honvédő háborúban. A nagykőrösi Arany János Múzeum gyűjteményi anyaga rendezése során került elő egy köteg toborzólista, amely Békés megyei vöröskatonák listája volt, de nem volt ismeretes az, hogyan is kerülhetett valójában Nagykőrösre. A múzeumunk idős munkatársa, dr. Balanyi Béla mondta, hogy ő találta meg, egy nádfödeles ház padlásán volt eldugva a gerendák között. Későbbi kutatásaink során bizonyosodtunk meg arról, hogy a Békésből ide vezényelt hadtest valamelyik tisztje rejthette el - mielőtt tovább indultak volna Nagykőrösről -, ahol be voltak szállásolva a katonák.25 Az országos eseményekkel együtt alakult a politikai helyzet Nagykőrösön is (pl. az őszirózsás forradalom mámorában Károlyi Mihályt örömmel üdvözölték kormányra jutása alkalmából, a város díszpolgárává is választották).26 Az adriai hadiflottán volt haditengerész a nagykőrösi 23 A bevonult vöröskatona teljes ruházatot, havi 240 korona zsoldot kapott, a családosoknak családi pótlék is járt, s egyéb juttatásban is részesült, pl. 1 kg sót kapott (Szabó László néprajztudós szíves közlése - 2003.). 24 NOVÁK 2006.283-284. 25 Ezt a toborzó listát az Arany János Múzeum átadta a Békés Megyei Levéltárnak, dr. Szabó Ferenc igazgató úr személyesen vitte el Gyulára. 26 Nagykőrös díszpolgárai. NOVÁK 1999. A Tanácsköztársaság bukása után megvonták tőle ezt a megtisztelő címet. „Csupán az akkori politikai félreismerésből keletkezett eme határozatunkat, mellyel gróf Károlyi Mihályt illetőségű Kántor József,27 aki az oroszországi vörös forradalom hatásaként ismerkedhetett meg a szocializmus eszméjével (ezt igazolja a matrózlázadás is 1919 február elején). Visszatérve szülővárosába, alapítója lett Nagykőrösön a Szociáldemokrata Párt 1918. november 18-án megszervezett helyi csoportjának. Ez a párt egyesült a kommunistákkal, s Nagykőrösön is hatalomra került a Tanácsköztársaság. A direktórium elnökévé Zsembery Gyulát választották meg, tagjai közé tartozott Kántor József, Láng István, Sasi György is. Megalakult a Munkástanács, a Vörös Őrség és a Forradalmi Törvényszék. A háborús állapotok révén, a végső időszakban, július 20-án helyezték Nagykőrösre városparancsnoknak Mészáros Jánost, aki foglalkozását tekintve asztalosként volt az aradi vagongyár munkása, művezetője. A direktórium egyik fő feladata volt a toborzás segítése. Sorozóbizottság működött a városban.28 Például a gimnáziumi diákszervezet április 10-én tartott gyűlésének témája volt a Vörös Hadseregbe történő belépés. A direktórium képviseletében Buzicska Lajos tanár jelent meg. Időközben azonban a toborzás okafogyottá vált. A központi utasításoknak eleget téve hajtották végre a rendeleteket Nagykőrösön is. A felsőbb hatóságok követelték Budapest élelmiszerrel való segítését. Ez azonban szinte lehetetlennek bizonyult, mivel Nagykőrösön is élelmiszerhiány, ellátási bajok uralkodtak. A zavaros állapotokra maga Zsembery Gyula világított rá a Munkástanács június 21-i ülésén: „Zsembery Gyula elnök ismerteti a mai sajnálatos eseményeket, amikor ők a proletár érdekek iránti lelkesedéssel, igazságosan, éjjelt nappalt egybetéve fáradoznak a nép ellátásáért és az uj társadalmi rend kifejlesztéséért, az őket meg nem értő proletárok csoportosan, a legdurvább szidalmakkal és életveszélyes fenyegetésekkel támadják meg a direktóriumot. Nem látják, hogy az élelmiszerhiány és nem a vezetőség a hibák forrása és az 5 éves háborút követő kimerülés. És amikor a direktórium ilyen fenyegetett helyzetben teljesiti feladatát, akkora munkástanács tagok elhúzódnak, nem állnak segítségül a direktórium mellett. Ilyen körülmények közt Zsembery elnök a direktórium nevében is lemond a direktóriumi elnökség és tagságáról...’TM Zsembery lemondását nem fogadta el a Munkástanács. A helyzet azonban továbbra sem normalizálódott. Zsembery Gyula június 28-án már Nagykőrös város díszpolgárává választottuk, ezennel hatályon kívül helyezzük, gróf Károlyi Mihályt a díszpolgárságtól megfosztjuk, mert szomorú meggyőződés róla, hogy Károlyi Mihály átkos politikája vitte Magyarországot a vesztett háborút követő borzalmas közállapotokba s ő készítette elő a ránk zudult bolsevízmust s az ő hibájának tudható be Magyarország jelenlegi válságos helyzetbe jutása" - fogalmazta meg álláspontját a tanácsülés. MNL PML NkV Jegyzőkönyv 8361/1919. Polgármesteri jelentés, 1919. okt. 19. 27 A matrózruhás és katonasapkás haditengerész fényképe látható volt az Arany János Múzeum állandó kiállításában. Ha a Magyar Hírlap illetékese elolvasta volna az „Arany János Múzeum” c. kiállítási monográfia idevonatkozó részét, akkor nem írt volna le olyan ostobaságot, hogy Kántor József „civilben matróz”! 28 A Munkástanács június 21 -én tartott ülésén terítékre került például a sorozóbizottsági napidíjak kérdése is: „napi 50 koronájával 600-600 k-t összesen 2400 k-t megállapítottuk” - szól a határozat. MNL PML NkV Nagykőrös város közgyűlési jkve 1919. Jegyzőkönyv 1919. június 21. XIII. 29 MNL PML NkV Nagykőrös város közgyűlési jkve 1919. Jegyzőkönyv 1919. június 21. XIII. 189
