Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 28. (Szolnok, 2020)
Történettudomány - Novák László Ferenc: Nagykőrös szerepe a száz éve megalakult Tanácsköztársaság honvédő háborújában 1919
TISICUM XXVIII. kormánybiztost és katonaságot kért a városba. Ezért is kerülhetett július 20-án Mészáros János városparancsnoknak Nagykőrösre, aki Kecskeméten is volt már városparancsnok.30 Továbbra is központi kérdés volt az élelmezés ügye. Például a Munkástanács július 26-án határozott, „Megbízzuk Vágó László, Verebes Dániel, KleknerÁgoston, Hankovszky Károly és Mészáros János város pa[rancs] n[o]kból álló bizottságot, hogy a gyümölcs, főzelék, uborka kereskedést és kivitelt megfelelően szabályozzák, a kereskedőket megrendszabályozzák.” A körösiek figyelemmel kísérték az országos politikai eseményeket is. A Munkástanács június 21-i ülésén szólalt fel Szűcs István, aki „előterjesztésében tiltakozik Hamburger [Jenő] népbiztosnak a tanácsok orsz. kongresszusán tett ama kijelentése ellen, hogy a proletár diktatúrát, a dolgozó munkások jogait és uralmát nem a föld-, hanem az ipari munkások vívták ki és ezzel a földmunkások ország fenntartó munkásságának kellő értékelését tagadta meg". Továbbiakban helyi ügyet érintve tett javaslatot: „sérelmezi a szesztilalom merev fenntartását és napi félliter bort követel a munkásoknak, mert a rekkenő nyári hőségben a sok víz élvezetétől megromlott egészséget egy kis szesszel lehet rendbetenni” -jelentette ki.31 A Tanácsköztársaság idején a kulturális élet élénk volt, az új világrend haladó szellemét juttatva kifejezésre. Például a „vörös katonanap” 30 BÉKEVÁR11979.335. 31 MNL PML Nagykőrös város közgyűlési jegyzőkönyve 1919. (a továbbiakban: NkV jkv.) 1919. július 26. megszervezésére április 13-án került sor. A rendezvény egyik helyszíne a városi szállodában működő „Weisz-féle vörös mozi” volt, ahol szónoklatot tartottak, alkalmi filmeket vetítettek, s „Harczi és Székely elvtárs” szavalt. A másik, Pap-féle moziban „Kántor és Forberger elvtárs” tartott szónoklatot. Május 1-jén irodalmi műsorra is sor került. A „Pórjelenet” müsorszámban Reisz Géza, a „Tiroli tánc”-ban Kun Pösze szerepelt, Bachrach József költeményt adott elő. Gábor Andor „pénzkomédiáját”, a Dollárpapa c. darabot „Fehér Dezső elvtárs” gyógyszerész rendezte, és 1919. április 5-én mutatták be a városi szálloda színháztermében.32 A direktórium munkájában is részt vevő Kántor József továbbra is kapcsolatot tartott korábbi bajtársaival, a haditengerész matrózokkal, s nem véletlen, hogy Nagykőrös válhatott az ezred központjává. A Vörös Hadsereg egyik fő erősségét képezte a tengerészet. Nagykőrösön állomásoztak, toborzásuk is itt történt. A Szamuely-féle „Lenin-fiúk”, a halálbrigádok nem garázdálkodtak a városban. Egyrészt a városban két hónapon át tartózkodott Vörös Hadsereg parancsnoksága miatt jelentős volt a katonai jelenlét, másrészt pedig az itt állomásozó vörös tengerészek karhatalmi tevékenységet is folytattak. Kirívó atrocitás nem történt részükről. Statárium volt érvényben, az öttagú forradalmi törvényszék hozta meg az ítéleteket. A helyben történt toborzás megmozgatta a lakosságot: a gyalogezredbe, de sokan beálltak a vörös tengerészek közé is.33 A Vörös Népújság május 23-i száma erről ad híradást: „Alulírottak önkéntesen bevonulunk a Vörös Hadsereg tengerészdandár 26-os vadász rohamzászlóaljához [...] Búcsút veszünk Sasi György elvtársunktól is, akinek kötelessége lett volna élünkön lenni, de nagyon, nagyon hátul, egészen itthon maradt [...] Proletár üdvözlettel” - a nyilatkozat végén 34 bevonuló önkéntes aláírása.34 A vörös tengerészet elitalakulatnak számított. Mielőtt az ezred a frontra indult, május 23-án díszszemlét tartottak, amelyen magasrangú politikai vezetők is részt vettek. Erről így számol be a helyi Vörös Népújság: „Délután 2 órakor autómobilon városunkba érkezett Vágó Béla hadügyi népbiztos és hadtestparancsnok35 Rákosi Mátyás politikai megbízott kíséretében, hogy az itt állomásozó tengerészezred fölött szemlét tartson. A piactéren, szemben a szállodával, állott fel a tengerészek csapata századonként egymás mögött, teljes felszereléssel. Öröm volt nézni a kifogástalan ruhába öltözött matrózsapkás, egészséges arcú katonákat kiknek az arcáról a jókedv, a bátorság, s a proletár öntudat sugárzott. 32 NOVÁK 2002. 33 Az Arany János Múzeum állandó kiállítási monográfijának a világháborút és a kommünt dokumentáló kiállításában került bemutatásra egy vöröskatona frontemléke: egy páncélsisakhoz hasonló vörös keretben három tölgyfalevél, rájuk írva „Világ Proletárjai Egyesüljetek”, s ugyancsak rajta ötágú vöröscsillag díszek. NOVÁK 2008.115. 34 Sasi György tagja volt a Munkástanácsnak, fontos hivatali megbízatása is volt. Dr. Balanyi Béla mulatságos történetként, adomázva mesélte, hogy a bevonuló vöröskatonák miután vonatra szálltak, s a szerelvény elindult, Sasi György a vagon túlsó oldalán leszállt a vonatról és itthon maradt. 35 Vágó Béla Kecskeméten született 1882-ben. Édesapja Weisz Sándor kereskedő, édesanyja Kohn Cecil. A nagykőrösi születésű Vági Istvánnal együtt 1927-ben fogolycsere folytán a Szovjetunióba került. Vágót 1939- ben, Vágit 1941-ben koholt vádak alapján Sztálin kivégeztette. KENYERES (főszerk.) 1969. 190
