Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 28. (Szolnok, 2020)
Régészettudomány - Régészeti kutatások Jász-Nagykun-Szolnok megyében a 2018. évben
TISICUM XXVIII. elvitte. Melléklete nem volt, kultúrához, korszakhoz nem tudtuk kötni. A további objektumok közül egyik egy szemetesgödör volt, a másik pedig egy felhagyott kemence, melyből több teljesen ép edényt sikerült kimentenünk. Mindkét objektum a már említett Halomsíros kultúrához tartozott. A leletek a jászberényi Jász Múzeumba kerültek. Jászfényszaru, Szeméttelep 1.69787 SZARMATA Ásatásvezető: Gulyás András Feltárás éve: 2018 Jászfényszaru Város Önkormányzata értékesíteni kívánja a Jászfényszaru külterület 05/213 helyrajzi számú telket. A területen fekszik a Jászfényszaru 57. - Szeméttelep I. lelőhely. A lelőhely kiterjedésének és intenzitásának megkutatására felkérte a Jász Múzeumot egy próbafeltárásra. A próbafeltárás 3.000 m2 területre terjedt ki. A feltárást 15 db 100 m hosszúságú és 2 m szélességű próbaárokban végeztük el. Az árkokat olyan módon tűztük ki, hogy a korábban ismert lelőhelyhatárokra merőlegesen feküdjenek, így pontosan be tudtuk határolni a lelőhelyet. A feltárást 2018. április 26-án kezdtük el a próbaárkok lehumuszolásával. Az átlag 70-80 cm vastag humuszréteg alatt jött elő a bolygatatlan altalaj. Egyes helyeken extrém, akár 120 cm vastag humusz is volt, máshol pedig csak 40 cm volt a talajtakaró. 2018. május 18-án fejeztük be a munkát. A feltárás során 2.968 m2-t humuszoltunk le, melyben a régészetileg fedett terület 1.293 m2 volt. A lelőhely nyugati szélén fekvő árkokból (1-5. árok) látszott, hogy a lelőhely nyugati irányban elnyúlik a korábban megállapított határtól. A lelőhely északi felületén kitűzött próbaárkokból (6-15. árok) pedig az látszott, hogy az északi határa a lelőhelynek délebbre van, mint ahogy azt korábban gondoltuk. A15 árokban összesen 112 objektumot és 116 stratigráfiai egységet sikerült megkülönböztetni. A kibontott objektumok alapján látszik, hogy a lelőhely a 05/213 helyrajzi számú telken 29.136 m2-t foglal el. A feltárt objektumok alapján megállapítható, hogy a lelőhely a szarmata korból származó település maradványa, melynek a szélét sikerült feltárni. A római császárkori település központja a terület délkeleti részén fekvő dombon lehetett. A területen egy sűrű - közepesen sűrű lelőhely fekszik. A112 objektum nagy része gödör és árok volt, de négy épületet és egy fiatal lány maradványait is feltártuk, valamint a lelőhely szélén két kút is előkerült, melyeket a próbafeltárási technikából adódóan nem lehetett kibontani. Ezek később, a teljes felületű feltárás alatt lesznek teljesen megkutatva. A leletek a jászberényi Jász Múzeumba kerültek. Kunmadaras, Repülőtér (bejelentés alatt) KÖZÉPKOR Ásatásvezető: Polgár Zoltán Feltárás éve: 2018 2018. májusában bejelentés érkezett Dr. Csatári Gábor mezőgazdasági vállalkozótól, hogy a kunmadarasi határban található földjén ezüst éremlelet került elő. A területen gabonatárolót építettek, melyhez munkagép segítségével tűzi víztározót alakítottak ki. E munka során a markoló sekély mélységből agyagedényben elrejtett éremleletet emelt ki. A földmunkát leállították és azonnal értesítették a múzeumot. A múzeum munkatársai még aznap a helyszínre siettek, és fémkeresővel átvizsgálták a területet, valamint munkások segítségével a területet megtisztították, a hányót átlapátolták. Régészeti objektumot nem találtak és szétszóródott pénzt is már csak néhány tucattal gyűjtöttek össze. A helyszínen átadott leletet a Damjanich János Múzeumba beszállították. A restaurálás előtti, előzetes áttekintés azt az eredményt hozta, hogy a kincslelet súlya 10,5 kg, az érmék száma pedig 7.461 darab. A pénzek egytől-egyig a Lengyel Királyság és kapcsolt részei veretei, 1520 és 1590 között készült ezüst hármas-, egyes- és félgarasok. Az érméket kibocsátó uralkodók I. (Öreg) Zsigmond (1506-0548), II. Zsigmond Ágost (1548- 1572), Báthory István (1576-1586), III. (Vasa) Zsigmond (1587-1632) lengyel királyok, Brandenburgi Albert (1525-1568) porosz herceg, II. Frigyes (1488-1547) és Johann (1535-1571) sziléziai hercegek. A legkorábbi veret 1527-re, míg a legkésőbbi 1591-re keltezhető. A Magyarországon páratlan éremlelet jelenleg restaurálás alatt áll, a későbbiekben lengyel régészek bevonásával kerül feldolgozásra. A leletmentésen rész vettek: Polgár Zoltán régész, Bartosné Takács Dóra, Bartos Péter, Hegedűs Gabriella, Kövesi István, Varga Ervin technikusok. Pusztamonostor, Tőzsér-tanya (bejelentés alatt) HONFOGLALÁS Ásatásvezető: Gulyás András Feltárás éve: 2018 2018 októberében Steuer István és Kubon Péter múzeumbarát fémkeresősök, akik a Jász Múzeum megbízásából lelőhely-felderítési munkálatokat végeztek Pusztamonostor külterületén, két honfoglalás kori rozettás lószerszámveretet és egy fülesgombot szolgáltattak be GPS koordinátákkal együtt a Jász Múzeumnak. A területen a múzeum a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészeti Intézetével közösen mentőfeltárást végzett, hogy a később tervezett mezőgazdasági munkák ne pusztítsák tovább a területen fellelhető honfoglalás kori emlékeket. A Pusztamonostor-Tőzsér-tanyának elnevezett lelőhely egy kisebb homokdomb a település délkeleti szélén, az Antenna Hungária rádióantennáihoz vezető műút és a vasúti átjáró mellett található. 126
