Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 27. (Szolnok, 2019)

A Közel-Kelet régészete - Kalla Gábor: A kert, az állatok és a vadászat szimbolikája a kora bizánci templomok mozaikpadlón Ikonográfiai motívumok értelmezése és átérelmezése

KALLA GÁBOR: A KERT, AZ ÁLLATOK ÉS A VADÁSZAT SZIMBOLIKÁJA A KORA BIZÁNCI TEMPLOMOK MOZAIKPADLÓIN. IKONOGRÁFIÁI MOTÍVUMOK ÉRTELMEZÉSE ÉS ÁTÉRTELMEZÉSE Összességben elmondható, hogy a mozaik készítésében részt vevő szereplők között intenzív szellemi interakció folyhatott, és adott esetben ellentétek is kialakulhattak a megbízói szándék és a díszítetett tereket használó közösség között. Idővel gyakran nem érezték elég kifejezőnek az ikonográfiái megoldásokat, és a mozaikok egyes részeit később át­alakították. Máskor szentéletű emberek kifogásolták az egyes templo­mokat díszítő ábrázolásokat.52 A templomi képprogramok és azok rész­letei tehát legkülönbözőbb megfontolások és szándékok, sokszor viták nyomán jöhettek létre. Az ábrázolások liturgikus kontextusa Ha a vadászat, az állatküzdelem vagy az „állatok békéje” jelenet templo­mokon belüli elhelyezését vizsgáljuk, akkor jól érzékelhető tendenciákat figyelhetünk meg. Itt figyelembe kell vennünk azt is, hogy főleg az V. században, illetve a VI. század legelején készült mozaikokra jellemző az egységes középső képmező,53 majd a VI. századra általánossá váltak a szőlőindákkal vagy más módon felosztott felületek, melyeknél több korábbi képtípus elemei mosódtak össze. A vadászat illetve az állatküzdelem képei leggyakrabban az oldalha­jókban (10. kép)54 vagy páros jelenetként az oszlopközökben, máskor keresztelőkápolnákban (baptisterium) kaptak helyet, azonban az elő­csarnokban (narthex) vagy a főhajóban is felválthatja az „állatok békéje” (Tierfrieden) motívumot.55 A főhajóban gyakori alternatívája a mezőgaz­dasági (főleg szőlőszüret) vagy a pásztorjelenet (14. kép), illetve a termé­szeti erők (föld, óceán, nap, hold, hónapok, szelek) megszemélyesítései. Mindez azt jelenti, hogy a vadászat és az állatküzdelem az embert körül­vevő veszélyekkel teli világról, egy másik síkon a teremtésről és az isteni hatalomról szól. A természeti világ az a hely, ahol az ember él, de ame­lyet Isten alkotott, és amelynek élőlényei feletti uralmat az embernek átadta (Genesis 1: 26) - a vadászat motívumának egyik rétege épp ezt fejezi ki. A kert (vadaspark), ahol mindez történik, a föld teljességének szimbóluma lehet.56 Ugyanakkor ambivalens kép is, mivel benne rejtőzik az élet és halál kettőssége. Valószínűleg ez magyarázza, hogy az egyik legjellegzetesebb templomi vadászat-jelenet egy jordániai keresztelőkápolnából ismert (16. kép). A Nebo-hegyi Mózes-bazilika baptisteriumának a kereszt alakú keresz­telőmedencétől délre fekvő részét felirattal kísért mozaik díszíti. Ennek felső részén egy pásztor próbálja zebuját megvédeni egy oroszlántól, három másik párharcban lovasok és gyalogosok oroszlánra, medvére és vadkanra vadásznak, alattuk pedig egy sorban pásztorjelenet kapott 52 MAGUIRE, Henry 1987.5-8. 53 BALTY, Janine 1984. 54 Pl. Houad, Szíria. Itt a főhajóban egy zsúfolt kompozícióban „állatok bé­kéje” jelenetet látunk, többek között oroszlánnal, párduccal, szarvassal és elefánttal, valamint főnixmadárral. A mellékhajókat állatküzdelem díszíti. (DONCEEL-VOÛTE, Pauline 1988.138-145. pl. 8.). 55 Az állatküzdelem (állathajsza) és a vadászat/venatio jelenetek megjele­néséhez izraeli és jordániai templomokban lásd: HACHLIU, Rachel 2009. 155-169., különösen Table VII. 2. és VII. 3. az egyes emlékek listájával. 56 MAGUIRE, Henry 1987.67-72. 16. A Baptisterium (régi diakonikon) mozaikpadlója. Nebo-hegy (Jordánia), Mózes-bazilika. VI. század (PICCIRILLO, Michele 1992 nyomán) helyet. Legalul egy negroid és egy fríg sapkás férfi vezet fel egzotikus állatokat, struccot, zebrát és tevét.57 A kép vegyes tematikája összetett módon jeleníti meg a Földet mint az isteni teremtés csodáját, a különle­ges teremtményeket és az élet és halál ambivalenciáját. A keresztséggel az az élet kezdődik, amelynek a halál nem vet véget, hanem van remény az örök életre, amit számos más keresztelőkápolna ikonográfiái rend­szere közvetlenül ki is fejez. Az „állatok békéje” jelenet legtöbbször az előcsarnokban (narthex) vagy a főhajóban bukkan fel, néha - mint láttuk - egyértelműen az Édenkert formájában (14. kép). Amikor a főhajóban egységes a központi képmező, és ezen állatküzde­lem látható, a szentélyben (presbyterium) akkor is gyakran jelenik meg a kantharosból vagy amphorából induló szőlő- vagy akantuszinda, melyet békés állatok népesítenek be (17-18. kép).58 Az élet vízét rejtő edények két oldalán, az örök életet jelképező, egymással szembeállított pávapár áll, de ezeket felválthatják más állatok is, így bárányok vagy szarvasok, akik viszont a hívőket jelenítik meg. Ez az ikonográfiái séma absztrakt módon fejezi ki az eljövendő égi paradicsomot. Az egész itt felvázolt rendszer tendenciaszerűen követi a szír írásos forrásokban, például az Expositio Officiorum Ecc/es/'ae-ben megjele­nő térszimbolikát, mely szerint a szentély a paradicsom, a főhajóban 57 PICCIRILLO, Michele 1992.137-142., 146-147.; BUSCHHAUSEN, Helmut et al. 1986.77-79. A felirata szerint 531-ben készült mozaikot három mes­ter, Soel, Kaium és Elias készítette. 58 Ennek egyik legszebb példája Haourté (Szíria) Déli temploma (DONCEEL­­VOÛTE, Pauline 1988.90-96. pl. 3.). 135

Next

/
Oldalképek
Tartalom