Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 27. (Szolnok, 2019)
A Közel-Kelet régészete - Kalla Gábor: A kert, az állatok és a vadászat szimbolikája a kora bizánci templomok mozaikpadlón Ikonográfiai motívumok értelmezése és átérelmezése
TISICUM XXVII. elhelyezett emelvény, a bëma a földi Jeruzsálem, a főhajó pedig a Föld egészét jelképezi.59 Az egyes megoldások azonban térben és időben eltérőek lehettek, és az egyes szférák közötti határok is változtak. Egyes esetekben a földi világ és az elkövetkező paradicsom egyetlen képbe sűrítve jelent meg. Heraclea Lyncestis (Macedónia) Nagy Bazilikájának előcsarnokában nagyszabású mozaikpadló került elő (19. kép),60 melyen egy változatos fafajták alkotta kertben ragadozók kérődzőket támadnak meg, és egyes részletek az évszakokra, a természet folyamatos változására utalnak. A bordűr halai a világot körbevevő óceánt jelképezik, tehát az egész kompozíció a földi világot jeleníti meg. Középpontban akantuszágak kereteznek egy szőlőfonat köré rendezett kompozíciót. A kantharos két oldalán szarvasok állnak, felettük antithetikus elrendezésben egy pávapár (20. kép). Az egész középső együttes minden eleme az örök élet ígéretét jelzi,61 körülötte viszont a veszélyekkel teli evilági élet jelenik meg. 17-18. kép: A szentély és a főhajó mozaikpadlója. Haourté (Szíria), Déli templom. V. század vége (DONCEEL-VOÛTE, Pauline 1988 nyomán) A földi világ különböző elemei keveredhettek is, így például a jordániai Nebo-hegyen, Tamás diakónus templomában az amphorát, melyből a szőlő nő ki, párducok szegélyezik, az inda belsejében egymás mellett bukkannak fel a vadászat, a pásztorkodás és a borkészítés jelenetei (11. kép), így együtt pedig egy villagazdaságot idéztek fel. Ez és más példák arra utalnak, hogy a vadászat és a villagazdaság az egész földi világot jelképezhette. Itt a szentélyben viszont az „állatok békéjének” azt a változatát láthatjuk, ahol a ragadozók és kérődzők egy-egy gyümölcsfa mellett jelennek meg (21. kép).62 Ez az ikonográfiái séma tehát szintén megjelenhetett az elkövetkező paradicsom képeként. Összefoglalás Ha arra akarunk választ kapni, hogy miért volt alkalmas a templomi szimbolikára a vadászjelenet és az állatküzdelem, azt mondhatjuk, hogy már az eredeti profán környezetben is benne rejtőzött az élet és halál kettőssége. A vadászat fenn tárgyalt és a budakalászi kancsó formájában egyértelműen demonstrált összekötődése a lakomával, és ezen belül is a bor okozta mámorral, már magában hordozta ezeket a jelentéstartalmakat. A szakrális szimbolika ezt felhasználva és átértelmezve helyezte a vadászatot szélesebb összefüggésbe. A fő- vagy mellékhajókban elhelyezett mozaikokon egyéb ikonográfiái elemek mellett az állatküzdelem és a vadászjelenet hangsúlyosan jelezte a földi lét átmenetiségét, felidézte a halált és az elmúlást, melyen csak az isteni megváltás tud győzelmeskedni.63 Ezt hangsúlyozták a szentélyekben vagy narfhexekben gyakran velük szembeállított olyan paradicsomi jelenetek, mint amilyen Teli BT’a templomának előcsarnokában került elő. 59 DONCEEL-VOÛTE, Pauline 1988.48M88. 60 MAGUIRE, Henry 1987. fig. 42^19.; BRUBAKER, Leslie - LITTLEWOOD, Antony 1992. Abb. 80.; DIMITROVA, Elisabeta 2006. fig. 1-6. 61 MAGUIRE, Henry 1987.3M0. 62 PICCIRILLO, Michele 1992.180-189. 63 Heraclea Lyncestis nagy mozaikjának összefüggésében lásd: DIMITROVA, Elisabeta 2006. 136
