Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 27. (Szolnok, 2019)

Történettudomány - Szuromi Rita: Költőnő Babits Mihály árnyékában. Közenemesi asszonyportré a polgári Eger életéből

Szuromi Rita

Költőnő Babits Mihály árnyékában. Köznemesi asszonyporté a polgári Eger életéből

1951. július 1-jén négytagú család érkezett Dombrádra. A családfővel, feleségével és öt hónapos kislányával tartott a nagymama is. A Budapestről történt kitelepítés rá is vonatkozott. Az idős asszony a szovjet határ közelében egy szomorú szóviccet fabrikált: „Dombrád, ott borul a sír-domb rád...” Eger egykori ünnepelt költőnőjének élete egy év múlva véget ért. Pápai Vratarics Gyuláné szigeti Buzáth Anna 71 éves volt.

Az asszonyok története rendszerint akkor kelti fel a történészek figyelmét, ha nagy történelmi események részesei, esetleg alakítói. A nő helyzete legtöbbször csak az adott társadalmi réteg életmódjának, értékfelfogásának kifejeződése. A köznemesi asszonysorsok pedig általában férjeik családtörténetében bújnak meg. Saját jogon igen kevés köznemesi származású asszonynak sikerült „bekéredzkedni” a lokális vagy országos történelembe.

Pápai Vratarics Gyuláné szigeti Buzáth Anna (Eger, 1881. május 2. - Debrecen, 1952. augusztus 28.) nevét az 1926-ban megjelent verseskötete őrizte meg. Az irodalomtörténészek, kritikusok az Óceán című kis könyvről emlékezve nem annyira a versek értékét, vagy a versek írójának személyiségét tartották fontosnak kiemelni, hanem azt a tényt, hogy a kötet előszavát Babits Mihály írta. S ezzel ki is merültek a Buzáth Annára vonatkozó ismereteink.

De vajon ki volt az az asszony, akinek 1926-ban sikerült Babits Mihálytól méltatást kérnie verseskötete elé? Hogyan alakulhatott egy olyan nőnek az élete a 20. század első felében, aki csak 18 éves korától viselhette a szigeti előnevet, s léphetett be hivatalosan is az egri köznemességnagypolgárság társasági életébe? Milyen következményekkel járt, hogy a nemesi cím elnyerése utáni évben apja öngyilkos lett, s vagyontalan hajadonként kellett „szétnéznie” a feleséget kereső ifjak közt? Milyen életút és sorsforduló-láncolat vezetett el odáig, hogy 71 évesen fiával és annak családjával kitoloncolták őt Budapestről, s kényszerlakhelyként egy dombrádi „kulák család házát” jelölték ki számára?

Buzáth Anna életéről meglehetősen kevés forrás maradt fenn. A családi iratanyag mellett hasznos segítséget ad a köznemesi asszony portréjának megrajzolásához fia emlékirata,1 továbbá a korabeli lapok társasági életről szóló tudósításai és az unokája fiókjában2 heverő irodalmi hagyaték. Milyen hatások alakíthatták, formálhatták ezt az asszonyt? Mire volt elég a 20. században egy nemesi cím? S vajon milyen lehetőségei voltak egy vidéki kisvárosban annak a nőnek, aki bár előnevet nyert, de hozományát elvesztette? Befogadta-e, s milyen mértékben az egri elit? Lehetett-e, tudott-e előnyt kovácsolni társadalmi helyzetéből? Erre keresünk választ ebben a tanulmányban.

1 A kézirat 2015-ben szerkesztett formában is megjelent: Egri prelűdök zongorára címmel. (Szerk: SZUROMI Rita, Kornétás kiadó.)

2 Jakóné Vratarics Nóra őrzi jelenleg a kiadatlan irodalmi hagyatékot Budapesten.

Az apa: Buzáth Lajos

Egy személyiség jellemvonásait családjának genetikai öröksége épp úgy formálhatja, mint mikro- (családi) és makrokörnyezetének (városi miliő) hatásai. Mivel Buzáth Annáról meglehetősen kevés forrás maradt fenn, ezért érdemes a megszokottnál részletesebben is vizsgálni a Buzáth és az Eisenmeyer családok társadalmi helyzetét, mentalitását és a közügyekben történő szerepvállalását.

Buzáth Anna apai felmenői máramarosszigeti örmény származású kereskedők voltak. Az örmények Apafi Mihály fejedelemtől kaptak 1672- ben letelepedési engedélyt. Az örmény asszimiláció gyors folyamat volt, a 19. század közepére integrálódtak a magyar társadalomba.3 4

A Buzáth név napjainkban is szerepel a magyarországi örmény közösség által összegyűjtött tősgyökeres családnevek között. „Anyai felmenőim anyakönyvi adatai mellett mindenhol ott a bejegyzés: juvenis armenus, puella amenaA két világháború közt Hovhannesian Eghia török születésű ügyvéd, örménykutató által megjelentetett Magyar-örmény családok című kötet szerint a Budzát, Búzát, Buzáth családnevek román szótőből származnak, amelyek ajakot, ajakost jelentenek.5

Az örmény eredet tehát nem vitatható. Ugyanakkor számos kérdést vet fel a korai Buzáthok társadalmi helyzete. A családi iratok közt két feljegyzés utal arra, hogy a régi Buzáthok rendelkeztek valamiféle nemesi címmel, vagy kiváltságlevéllel. „Buzáth Lajos még gyerekkorában láthatta a máramarosszigeti családi ház falán függeni az ősi címert."6 Más helyen pedig az olvasható, hogy „anyám (értsd: Buzáth Anna) emlékszik rá, mint gyerekleánynak nem egyszer mondogatta atyja: nem kellene nekem új nemesség. Az én szüleim házában gyakran láttam az ajtó felett az ősi Buzáth címert.”7 Ezt az állítást semmi azonban nem igazolja.8

Az első olyan Buzáth, akiről már rendelkezünk életrajzi adatokkal, Buzáth Anna nagyapja, Buzáth Kristóf (Máramarossziget, 1803 - Máramarossziget, 1877. március 14.) kereskedő volt. Kristóf 1848-ban a

3 NAGY Pál, 1994-1995.224.

4 PÁPAI VRATARICS György 2015.59. - Juvenis armenus, puella armena (lat.): fiatal örmény, örmény lány.

5 HOVHANNESIAN Eghia 1940.13.

6 Vratarics György jegyzete. A szerző saját gyűjtése (továbbiakban: Sgy.)

7 Családi irat. Sgy. - A Turul 1898.1. számában az olvasható, hogy a Búzád nemzetség Meissenből jött és a wartburgi kerületből származó nemesek sarja. Ebből a családból származtatják Búzád bánt. Természetesen semmilyen összefüggés nem mutatható ki Búzád bán és a Buzáth család közt.

8 A családi iratok közt találkozunk Szongott Kristóf 1898-ban megjelent A magyarhoni örmény családok genealógiája c. munkájára történő hivatkozással, ahol a 35. oldalon a Budzát család valóban nemesként jelenik meg. Anyakönyvi adatok hiányában azonban nem lehet összekötni a Budzát és a Búzát családot.

173