Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 27. (Szolnok, 2019)
Történettudomány - Szuromi Rita: Költőnő Babits Mihály árnyékában. Közenemesi asszonyportré a polgári Eger életéből
TISICUM XXVII. Máramarossziget és Tokaj közti sószállítással9 foglalkozott. Az 1850-es évek közepén nevét ott találjuk azon kétszáz tekintélyes máramarosi örmény közt, akik beadvánnyal fordultak a császári adminisztrációhoz, hogy az egységes németnyelvű ügyintézés helyett engedélyezzék számukra a magyar nyelv használatát, hiszen beszélni, ügyet intézni biztonságosan csak magyarul tudnak.10 Kivette részét a közösség anyagi támogatásából is: 1862-ben segítette a Piacon álló Boldogságos Szűz szobrának helyreállítását, 1869-ben pedig kötelezettséget vállalt arra, hogy három éven keresztül évi 3 forinttal segíti a máramarosszigeti helvét hitvallású lyceum iskolaépületének megnagyobbítását.11 Feleségétől, Ember Annától (1814 - Máramarossziget, 1877. január 9.) hat lánya és egy fia született. Buzáth Kristóf fia, Buzáth Lajos 1855. augusztus 16-án látta meg a napvilágot Máramarosszigeten. Két nap múlva római katolikus rítus szerint megkeresztelték. Az anyakönyvi kivonat szerint a csecsemő lakhelyének a Sziget nevű utcát jelölték meg,12 vagyis a későbbi nemesi előnév utalhatott épp úgy Máramarosszigetre, mint az egykori Sziget nevű utcára. Gyermek- és ifjúkoráról nem maradtak fenn adatok. Az asszimilálódott örmények közt a 19. század második felében egyre gyakrabban tűnnek fel orvosnak, gyógyszerésznek vagy ügyvédnek tanuló fiatalok. A társadalmi felemelkedés egyik lehetősége volt az értelmiségi pálya. Ezt az életutat szánta a Buzáth család egyetlen fiúgyermekének is a családfő. Lajos 1876-ban, 21 évesen szerzett gyógyszerész oklevelet Budapesten.13 Az erdélyi ifjak közt a század második felében nagy számban találkozunk olyan gyógyszerészekkel, akik külföldön szereztek oklevelet. Buzáth Lajos neve ellenben azon erdélyi születésű gyógyszerészek közt bukkan fel, akik a magyar fővárosban nyertek végzettséget, majd szülőföldjükre tértek vissza praktizálni. Mindez arra enged következtetni, hogy Kristóf nem engedhette meg azt, hogy fia külföldi tanulmányait támogassa. Buzáth Lajos 1878-ban már igazoltan Egerben élt, hiszen 1878. június végén vásárolta meg Schuttág János özvegyétől a Kígyó patikát,14 melyhez lakóhelységek is tartoztak. 1878. július 1-jén már patikatulajdonosként kérte az egriek „szíves pártfogását.”15 A következő évben megnősült. Neje, Eisenmeyer Emília (Eger, 1861. április 16. - Hevesvezekény, 1933. július 20.), a felvidéki származású, de akkor már Egerben élő Eisenmeyer Viktor lánya lett. Három gyermekük született: Sarolta (Eger, 1880. május 26 - Budapest, 1962. július 1.) Anna (Eger, 1881. május 2. - Debrecen, 1952. augusztus 28.) és Lajos (Eger, 1883.-1956?).16 9 Budapesti Hírlap, 1857. március 25. - Máramaros ebben az időben jelentős mennyiségű sóval és fával látta el a keleti országrészt, melyet a Tisza víziútján úsztattak a tokaji sóházig. 10 Ország-Világ, 1893. augusztus 13. 11 Protestáns egyházi és iskolai lapok, 1869. szeptember 12 Családi irat. Sgy. 13 A Semmelweis Egyetem levéltárának adatközlése. 14 A Dobó tér sarkán - korábban városi Piac - álló patikát 1839-ben alapították. 15 Eger - hetilap, 1878. július 4. 16 Az ifjú Buzáth Lajos házasságkötését Le Dérié Irénnel 1930. szeptember 11 -én jelentették be az Eger című lap hasábjain. A 22 évvel fiatalabb, Makiáron élő, de Egerben dolgozó Le Dérié Irén a vasútnál dolgozott, ahogy apja Az ifjú férj, aki maga is szerette az újat és a szépet, igyekezett elkápráztatni feleségét. „Gyakran járt Budapestre, Bécsbe, sőt Párizsba is. Nagyanyámnak ezekről az útjairól mindig hozott ékszereket, s gyönyörű lakberendezési tárgyakat, csodálatos öltözékeket.”'7 Bár a fiatal Lajos anyagi helyzetéről nem rendelkezünk adatokkal, feltételezhető, hogy már ekkor többet költött, mint amennyit a patika jövedelmezett. A Kígyó patikában - mely központi fekvése okán igen forgalmas volt - ekkor már kapható volt a híres Egri víz.18 A terméket Buzáth 1881- től folyamatosan hirdette a helyi lapban, ám valószínű, hogy a remélt anyagi haszon elmaradt. így 1883-ban beszerzett egy bizonyítványt a Budapesti Vegykísérleti Állomástól, mely szerint az általa forgalmazott ital „nem bír oly tulajdonságokkal, melyeknek következtében nevezett készítmény kellő módon használva az emberi szervezetre ártalmas hatással tenne.”19 Ennek birtokában a patikus 1884-ben három hónapon át tartó nagy reklámhadjáratot indított saját Egri vizének népszerűsítése érdekében. A „valódi Buzáth Lajos-féle Egri Víz” reklámja komolyabb összegbe kerülhetett. Az ambiciózus patikus eközben újabb vállalkozásokba kezdett. 1886- ban Egerben is felbukkant a rettegett szőlőbetegség, a filoxéra, mely a borvidék szőlőit teljesen elpusztította. Buzáth szőlőt telepített az ostorosi és az egri határban, élete végére 60 holdnyi ültetvénye lett. Igazgatója volt az Egri Szőlőművelési Rt.-nek, felügyelőbizottsági és igazgatósági tagságot vállalt az Egri Kereskedelmi és Iparhitelintézetnél, melynek az elnöki tisztségét is betöltötte halála évében.20 Pénztárnoki tisztséget vállalt a Heves megyei és az Egri Jótékony Nőegyletben, az Orvos- Gyógyszerész Egyesületben, a római katolikus iskolaszéknél és a Magyarországi Kárpát Egyesület Egri Bükk-osztályánál is. Az egyesületi üléseket hosszas ünnepléssel fejeztek be, így amikor 1885 júniusában Egerben tartotta nagygyűlését a Heves megyei Orvos- Gyögyszerész Egylet, „Buzáth Lajos egyleti pénztárnok szívélyes szavakkal ebédre hívja házához a közgyűlés tagjait; hol is a válogatott étkek és italok élvezete mellett, kedélyes társalgás és pohárköszöntők között egész a késő délutánig mulatott együtt a társaság.”2' Nevét az 1880-as évektől ott találjuk a nagy adófizetők névsorában: 1894-ben adóalapja 700-800 forint közé esett, így virilista volt. A társadalmi és gazdasági szerepvállalás oly mértékű politikai kapcsolatokat eredményezett, hogy az 1896-os országgyűlési választásokon22 is. Házasságkötés után Budapestre költöztek és a családdal megszakadt a kapcsolat. További életrajzi adatok nem ismertek róla. A család tudomása szerint 1956 körül hunyt el. 17 SZUROMI Rita 2015.61. 18 A gyógyfüvekből az egykori jezsuiták által összeállított elegyet ebben az időben a Gránátalma és a Magyar Király patikák is forgalmazták. 1877-ben az Egri Ipar-, Mű- és Terménykiállításon az Egri víz dicsérő oklevelet kapott, tehát az ifjú Buzáth joggal remélhette, hogy ha sikerül a patikák közt dúló konkurenciaharcban felülkerekedni, akkor az Egri víz, mely egyik változatának receptúráját ő is birtokolta, jelentős vagyont hoz számára - SUGÁR István, 1978.36. 19 SUGÁR István 1978.38. 20 KARBIN Ákos 2013.81. 21 Eger, 1885. június 9. 22 Az 1896. évi országgyűlési választásokon Szederkényi Nándor (1838-1916) Függetlenségi párti képviselővel szemben a Szabadelvű Párt jelöltje a, báró 174
