Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 27. (Szolnok, 2019)
Néprajztudomány - Kovácsné dr. Szigeti Klára: Pusker Ferenc emlékezete (Egy országos jelentőségű tiszafüredi méhész élete és munkássága)
TISICUM XXVII. "Ó-GYALLA, 1933. április 26. Pusker Ferenc méhész Tömörd Folyó hó 23-án kelt soraira válaszolva, értesítem a következőkben. ÍJ Gáli Imre igazgató úr ajánlata folytán elfogadom a levelében jelzett méhészi állásra vonatkozó azon ajánlatát, - hogy havi 30 Pengő és teljes ellátásért hajlandó a nevezett állást betölteni. 2.1 Tájékozódás végett közlöm a feltételeimet, illetve azon kívánalmakat amelyek az állás betöltésével járnak. aj A méhészet két különböző helyen van elhelyezve. - Körülbelül 50 család itt Ó-Gyallán a lakóházunk kertjében, és a többi 120-130 család, innen 12 km. távolságra lévő nagy gyümölcsös kertben, úgynevezett Kingyesen. - Ez egy különálló 10 holdas kert, ahol a tulajdonképpeni nagyobb méhészet van, és ahol a lakása is lenne. - Ott lakik még egy családos kertészünk, aki az ellátásáról fog gondoskodni, b) Az Ó-Gyallán lévő méhek kezelése úgy történne, hogy hetente egy - két napot itt töltene, amikor az ellátása is itt történne. - Az utat kocsival vagy esetleg kerékpáron kell megtenni. /Ha tud biciklizni!/ ej A méhek rendesen tisztán tartandók és ami a fő szakszerűen, d) A kaptárak kijavítandók és az összes asztalos munka elvégzendő a méhészet körül. - Ugyanis van nagyon sok régi kaptáram amelyek mind jók, csak kisebb javítások és festés eszközölendő. ej A méhészetet 300 családig akarom szaporítani /természetesen nem egy év alatt/, s így az ehhez szükséges kaptárak rendbe hozandók-3./Az első és legfontosabb most már, hogy az útlevelét sürgősen beszerezze, mert Ó-Gyalia most Siovenskón van. Komáromtól 16 km. Az utazás ide a következő útvonalakon történik. Szombathelyről, - Győrbe. Győrbe át kell szállni a Pest felé menő vonatra és Komáromban kiszállni. - Komáromnál van a határ állomás, a vámvizsgálat és az útlevél lebélyegzés. Komáromnál kell átjönni a Dunán vagy vasúttal vagy gyalog közlekedési hídon. - A Duna az országhatár. - A Duna bal partján van Cseh Komárom ahonnan vonattal lehet Ó-Gyallára jönni. - Ha pontosan megírja, hogy mikor és melyik vonattal érkezik magyar Komáromba, akkor ott fogom a jelzett időben várni. AJ Az útiköltséget teljesen megtérítem. 5.1 Az idejövetele nagyon sürgős, mert most már hosszabb ideje a méheim kezelés nélkül vannak, és közeledik a rajzási időszak amikorra már a méhészetben sok előkészítő munka esedékes. - Ebből a szempontból tehát nagyon sürgős volna a jövetel. Ha az ütlevelét a községi jegyző révén beszerezte, akkor azt a budapesti Cseh-Slovák követségre kell küldeni egy Cseh- Slovák beutazási visumért. Azt hiszem ezt a jegyző szívesen elintézi csak kérje meg Őket- Itt én beszerzek itt tartózkodási engedélyt, úgy hogy az itt tartózkodás nem fog semmi akadályba ütközni, csak nem szabad senkinek sem mondani hogy alkalmazásban van, mert külföldi állampolgárnak nem igen engednek állást vállalni. De ez nem okoz nehézséget mert van egy alkalmazottunk aki már 14éve óta magyar útlevéllel mint magyar állampolgár van itt a mai napig is. Majd azt fogjuk mondani, hogy mint gyakornok van itt fizetés nélkül. 6J Az alkalmazás egyenlőre az őszi betelelésig lenne. Ha majd a továbbiakról szó lehet, azt majd itt beszéljük meg. Lehetséges, hogy a tél folyamán is tudnék valamilyen munkát adni, különben erről még ráérünk beszélni. Most csak az a fontos, hogy minél előbb itt legyen.Kérem tehát, hogy az útlevél beszerzése iránt a lépéseket azonnal tegye meg és amint az útlevél a visummal a kezében van akkor nekem egy sürgönyt feladni, hogy mikor érkezik-Különben kérnék egyébként is választ, hogy a jelzett feltételeimet és munkakört elfogadja-e. Azt hiszem hogy most már mindent kimerítően megírtam. Ha esetleg volna még valami kéréseikkor azt is kérem velem minél előbb tudatni. Üdvözlettel: Feszty István /Ó-Gyailal Stara-Dala Slovenskó “5 A fenti levél bizonyítja, hogy milyen lehetőségei voltak a két világháború között egy szakképzett fiatal méhésznek munkája elkezdéséhez, akár az országhatárokat átlépve is. Feszty Árpád testvérének birtokára került Pusker Ferenc elég nagy nehézségek árán tudta megszerezni az útlevelet a következő évben már nem is adtak neki kiutazási engedélyt már, mert sorkötelezettség előtt állt. Szlovákiában ragyogó helye volt, szinte családtagként kezelték, megkülönböztetve a többi személyzettől. Pályázat elnyerésével 1934-ben Tiszafüredre került, a Kovách család 120 családos méhészetének kezelésére. Ismét Gál Imre igazgató ajánlására került Tiszafüredre, akkor "Tiszafüreden összesen 5 méhészet volt a 120 család mind hátulkezelős országos kaptárakban volt. Volt egy kevés dúcban is meg Neiserben is. Hát ide kerültem én. Aztán korszerűsítettünk, csináltunk rakodó kaptárakat. Az öreg Úr döntött annak idején, hogy kis Boczonádi rakodók legyenek. Én nem a kis Boczonádit, a közép Boczonádit javasoltam neki rakodóba. De a végén Ő döntött. 28x32 méretű kis Boczonádik lettek. Már ebben az évben betelepítettük Őket akác előtt. Őszre már tisztes fűre vittük a Berekfürdői bejárathoz. Nagyon szépen gyűjtöttek és építettek is már abban az évben. De milyen is volt az a vándorlás? Akkor épült ez a Horthy Miklós csatorna Tiszaörvénytől Kenderesig a kormányzó Úr birtokáig, hogy a vizet elvigyék öntözés végett. Na és a volt munkaadómnál volt megszállva két mérnök személy, akik a munkálatokat irányították. Azok adtak teherautót amivel elvittük a méheket tisztes fűre.”6 1942-ben megnősült és ekkor kezdte saját méhészetét fejleszteni önmaga által készített Hunor rakodó kaptárakkal. Ezzel a kaptártípussal méhészkedett élete végéig. Ekkor készítette az alábbi költségvetést.7 5 Kiss Pál Múzeum Adattára: 2017.50.1. 6 STORK, 1999., p. 161-164. 7 Kiss Pál Múzeum Adattára: 2017.42.1. 278
