Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 27. (Szolnok, 2019)
Néprajztudomány - Kovácsné dr. Szigeti Klára: Pusker Ferenc emlékezete (Egy országos jelentőségű tiszafüredi méhész élete és munkássága)
KOVÁCSNÉ PR. SZIGETI KLÁRA: PUSKER FERENC EMLÉKEZETE (EGY ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰ TISZAFÜREDI MÉHÉSZ ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA) KÖLTSÉGVETÉS Egy negyven méhcsaládos méhészet és annak fontosabb tartozékai beszedésénél a 2.750 azaz kettőezer hétszázötven pengőt a következőképpen osztanám be: 1. 40 db. Üzemképes méhcsalád korszerű s csak felülkezelhető, lehetőleg 42x27-28 cm keretméretű rakodó vagy fekvő vándor kaptárban, melyben egyenként 20-24 db keret fér be, darabonkénti ára 50 pengő = Ha olcsóbban tudnék vásárolni úgy a fenn maradó összeget korábbi méhcsládok vásárlására fordítanám 2000 pengő 2.6 db. Anyanevelő kaptár egyenként 4-5 db fent említett keretméretű egyenként 5 pengő 30 P 3. 12 kg műlép I. rendű méhviaszból a lépek felújítására, az anyanevelő kaptárak kereteibe rajok részére esetleg tartalék lépek nyerésére. Szállítással összesen 92 P 4. Tekintettel az 1940. évre mint rossz méhészeti ár, számolva a méhcsaládok élelemhiányával. Ennek pótlására, s egyben a családok serkentésére 150kg kedvezményes méhetető cukor szállítással együtt 132 P 5. Egy db új mézpergető - végtelen fogaskerékhajtással, golyós csapággyal egyszerre 4 nagykeret pergetéséhez 120 P 6.20 db új egyenként 50 kg mézet befogadó fehérbádog mézes bődön darabonkénti szállítással. 174 P 7.Repcére vándorlás helybeli repce táblákhoz 15 P 8. Mátrahegysége II. akácra vándorlási, költségekre, vasúton mint „legeltetés” címén kedvezményes szállítással, ez a szállítás másik méhész társsal közösen történne. így a szállítás oda-vissza helybérlet segítő munkások kezébe is bele számítva egyik része lenne 130 P 9.2 db sejt nyitó villa, arcvédő, füstölő, mézszűrő a bődön szájára helyezhető, 4+2+5+7P a méhcsaládok megvásárlása utáni szállítási költségekre és egyéb számított felmerülő költségekre. 89 P Összesen 2800 Pengő Szakmai munkáira egyre inkább kiteljesedett a tiszafüredi méhészek irányítója, tanító mestere, vezetője lett. Ő maga egy írásbeli beszámolóban így vallott munkájáról Magyarországi méhészek szervezeti működése: 1945 után. "1949-ig semmi törődés nem volt a méhészekkel. 1949-ben az akkori Földműves Szövetkezet agitációs csoportjától jöttek mint egy kényszeritéssel beléptették, megalakították akkor még méhész csoportot. Később szakcsoportok lettünk. Alapszabállyal működtünk, de nem jogi személy hanem a szövetkezet vezetése alatt. Telente több szakmai előadót kellett meghívni és előadásokon részt venni. A háborúból megmaradt méhészeteket kényszerből be kellett vigye a méhész, több része maga is termelő szövetkezeteibe. Állami gazdaságok is állítottak be méhészeteket. A közösben lévő méhészetek egy része tönkre ment, vagy veszteséges lett felszámoltatták Őket. Szövetkezeteinek létre kellett hozni a megyei méhészeti szakbizottságokat, ezek havonta gyűléseztek. Minden megyében volt egy méhész szaktitkár, összekötő személy a méhészek és a Hungaronektár között. A Hungaronektár Kereskedelmi Szövetség. Vállalat, -ez vásárolja össze a mézeket, viaszokat és értékesítette exportra. A szövetkezetből volt személy aki közös vállalattal együtt dolgoztak. A méhtermékek értékesítéséből évenként osztalékot osztottak az ÁFÉSZ és megbízott részére. A méhész csoport méz kiló grammonként 25fillért kapott csoporti tevékenység támogatására. PL: előadói tiszteleti díj és hasonlókra 279
