Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 27. (Szolnok, 2019)
Néprajztudomány - Kókai Magdolna: "felit viszem, felit nem" Adaok az állatokhoz fűződő hiedelmekhez a Jászságban
TISICUM XXVII. Holló, kuvik, veréb, szarka: ha kuvik száll a ház fölött, vagy megszólal halált jelent. Jászladányban a pajtára szegezték boszorkány, szívét zsebben hordták kutyák ellen, lábát félénkség ellen.16 Nagypénteken nem szabad mosni, mert a holló mossa a fiát. Ha veréb repül a szobába, halált jelent. Ha a szarka a ház hátulsó része felől csörög, lehet kezdeni a sütés-főzést, mert vendég érkezik.17 A rovarok közül a méhhez fűződött vallásos jellegű tisztelet, „Salamon király madarának” tartották, ezért nem volt szabad rá azt mondani, hogy megdöglik, csak a meghal szóval illethették.18 A következő felsőszentgyörgyi adat a méhraj fogásának analógiás cselekvéssel történő biztosításának jó példája. Ha a karácsony böjtjén fogyasztott mákos csíkra rászáll a légy, el kell fogni, mert ahány legyet elfognak, anynyi raj méhet tud majd befogni a gazda. A következő jászdózsai adatok alapja is az analógiás mágia: „Kora tavasszal törött piros paprikát adtak a méheknek, hogy megerősödjenek. Az asszonynak mezítelen üleppel kellett ülni a földre, hogy megüljön a raj”.'9 Légy: a baromfi szaporulatát célozta a következő mágikus cselekvés. Úgy tartották, hogy a szilveszterkor talált legyet ki kell engedni a szabadba, akkor sok csibe lesz.20 Egy ma is ismert időjárásjóslás is fűződött a legyek megjelenéséhez: ha sok a légy, illetve, ha csípnek, hamarosan esni fog. A szentelt barkát nem volt szabad bevinni a szobába, mert elszaporodnak a legyek, bolhák. A légy pénzjóslásra is alkalmas volt: „karácsony böjtjén, ha legyet lelsz, tedd a pénztárcádba, mindig lesz pénzed."2' „Karácsony böjti étel a mákos tészta. Mákos csíknak hívjuk. A légy ha rászáll, el kell fogni, mert ahány legyet elfogunk, annyi raj méhet tudunk fogni.”22 Bolha: „Ha a bolhát megfogjuk, és fogunkkal összeharapjuk, akkor egész évben nem fáj majd a fogunk,”23 24 25A bolhák azonban éppoly nem kívánt állatok voltak a házban, mint a rágcsálók, ezért megpróbálták mágikus úton is távol tartani. Ennek egyik módja a következő rigmus elmondása volt: „Mikor először meghallották a béka kuruttyolását, be kellett szólni az ablakon: -Itthon vannak-e a kis feketék? -azt kellett mondani: -Nincsenek! Mert ha azt felelik, itthon, a bolhák ott maradnak a házban.”2* Szú: „ha törik a haj, eszi a szú. Reggel éhgyomorra nyállal a tenyeret megköpködni és avval megdörzsölni.”26 Pók: Napjainkban is ismert babona, ha valakire pók esik szerencsét jelent. Nem szabad elpusztítani, mert elvész a szerencse. A pókhálót a népi gyógyászatban hasznosnak vélték sebgyógyításra, miután megköpködték.26 16 FAZEKAS István 1990.188. 17 TÓTH G. Klára gyűjtése - JMA: 137-68. 18 Uo. 19 GULYÁS Éva gyűjtése. In: Folklór Archívum 4.1976.106. 20 MOLNÁR János gyűjtése - JMA: 113-78.18. 21 MOLNÁR István gyűjtése-JMA: 113-78.15. 22 SZAPU Viola gyűjtése - JMA: 155-79. 23 TÓTH G. Klára gyűjtése - JMA: 137-68. 24 SZAPU Viola gyűjtése - JMA: 155-79. 25 SZAPU Viola gyűjtése - JMA: 155-79. 26 SZAPU Viola gyűjtése - J MA: 155-79. Hangya: egy napjainkban is ismert időjárásjóslás kapcsolódik a hangyákhoz. Ha a hangyák kibújnak a ház, a föld repedésein, az közelgő esőt jelez. „Húsvét napján se lábunkból, se kezünkből nem szabad kivenni a tüskét, mert ha meghalunk, sok hangya lesz a koporsónkon.”27 Kőrisbogár: Porrá őrölve szerelemkötésre, rontásra használták. „Három darab körösbogártéjtől meg is veszik a kutya, meg az ember is.”29 „Derékfájásra körösbugarat megszárították, összetörték, ahol fájt odaragasztották. (Máshová nem is ragadt, csak ahol fájt) Ott nagy hólyagok lettek, abba víz vöt, azt kiszurkálták, és jó is vöt.”29 Béka, kígyó, gyík: A békák megjelenéséből az időjárásra vonatkozóan is jósoltak. „Ha gyümölcsoltókor kuruttyol a béka, Szent György napra elhallgat, (vagyis még hideg lesz)”30 Alattyánon úgy tartották, „ahány nappal Szent György napja előtt megszólalnak a békák, annyi napig lesz utána hideg. Ha nem szólalnak meg, akkor Szent György nap után jó idő várható.”3'Egy termésjóslás is fűződött a békához: „Addig szabad a mákot ültetni, még a béka nem kuruttyol, mert aztán már férges lesz.”32A békát, gyíkot a népi gyógyászatban is alkalmazták. A tyúkszemet keresetlen száraz békával, behunyt szemmel meg kell dörzsölni, és nemsokára elmúlik.33 Ha valakinek meggyűlt az ujja, szétvágott egy békát és egy darabjával kiszívatta. Ha a libákat dögvész fenyegette, kecskebéka bőrét megszárították, sóval forró vízbe áztatták, megfőzték benne félig a kukoricát, és ezzel etették az állatokat.34A reuma, és a torokfájás ellen is hatásosnak tartották a békát és a gyíkot. Az elixir elkészítési módját Oláh Csiga István jászberényi népénekes versbe is szedte: „Torokfájásnak is volt orvossága Régi népek egyszerű találmánya. Kinn a mezőn kis gyíkocskát szereztek, Arról kellett inni a betegnek.” „Térjünk át a rheuma, vagy köszvényre, Hogyan történt annak gyógykezelése, Orvosságot házilag kotyvasztották, Következő sorainkból láthatják. Kecskebéka csontját mozsárba törték, Tiszta fűvel, szénaporral keverték. Tömjénfüsttel körül-körül füstölték, Boszorkányok nehogy megközelítsék. Mikor kész lett fürdővízbe öntötték Reumásat benne megfürösztötték. Ha nem használt megrakták piócával, Vagy bekenték kámforos pálinkával.”35 A torokgyík megelőzésére is alkalmasnak tartották a gyíkot, az analógia alapján. Egy jászapáti adat szerint a határban fogni kellett egy gyíkot, 27 GYŐRI Jánosné gyűjtése - JMA: 825-200.54. 28 Uö. 29 Uö. 30 BESENYI Vendel gyűjtése - JMA: 77-68.8. 31 BESZE Mihály gyűjtése - JMA: 107-68.2. 32 SZAPU Viola gyűjtése - JMA: 155-79. 33 MOLNÁR István gyűjtése - J MA: 113-68.20. 34 KOMÁROMI József - CSALOG József gyűjtése - JMA: 7-68.7. 35 CSALOG József gyűjtése - JMA: 9-68.2. 240
