Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 27. (Szolnok, 2019)
Néprajztudomány - Kókai Magdolna: "felit viszem, felit nem" Adaok az állatokhoz fűződő hiedelmekhez a Jászságban
KÓKAI MAGDOLNA: „FELIT VISZEM, FELIT NEM” ADATOK AZ ÁLLATOKHOZ FŰZŐDŐ HIEDELMEKHEZ A JÁSZSÁGBAN és ezt a kisgyermek homlokához és nyakához érinteni.36 A gyógyító eljárások mellett azonban megpróbálták távol tartani őket a portától, mint nemkívánatos csúszó mászókat. A távoltartás preventív eljárásai elsősorban olyan jeles napokhoz fűződnek, mint, a Nagypéntek, Nagyszombat. „Ha valaki Szent György előtt kígyót tát és agyonveri, abban az évben minden ellenségét le fogja győzni. "^Nagypénteken, vagy Nagyszombaton a gazdasszony körül sepri a ház tövét, hogy a békák elkerüljék a házat. „Nagypéntek hajnalán a gyerekek nagy kolompolással szaladgáltak a ház meg a tanya körül. Kígyót, békát üldöztek el a háztól, a tanyától.m Patkány: Az ember, mint kártékony rágcsálótól igyekezett megszabadulni, különböző mágikus eljárásokkal. Az egyik ilyen alkalmazott módszer, a rágcsáló megetetése, pl. búzával, majd elküldése ráolvasással, varázsszavakkal, vagy egyszerű elküldő jellegű szöveggel. „A jákóhalmi Péter Pista, aki fűtőként dolgozott a malomba, el tudta küldeni a patkányokat. Egy lapát búzát szétszórt a malom előtt. A patkányok csak úgy ették! Mikor jóllaktak így szólt hozzájuk: »most már ettetek, jóllaktatok, menjetek!« A patkányok szót fogadtak, és elmentek, amerről jöttek.”35 Gulyás Éva jászdózsai gyűjtéseiben arra találunk jó példát, amikor a cselekvést meghatározott időpontban, és módon kellett végezni. Ezek a mágikus kísérők fokozzák a mágikus cselekvés hatását. „Minden piszkot, földet összesöpörtem, csak azt ami a patkánylyuk előtt volt. Három nagy abrosszal lett. Napfelkelte előtt ki kell vinni a Tárnára, visszakézböl a fődet a Tárnába dobni az abroszról, nem utánanézni: - Tartottam vendéget, tovább nem tartok. Menjetek, pusztuljatok a háztól. El is ment mind. Aki nem hiszi és csinálja annak nem ment el, annak nem használ.”*0 Egy másik dózsai adat szerint a patkányt el lehet küldeni kenderkóccal is. Ez párhuzamot mutat a dél-nyugat-dunántúli menyétasszony hasonló módon való elküldésével. „A kékitős asszony, másképp csinálta. Anyámnak mondta: „Sok patkányod van? Oszt van-e kenderök? Horváth néni olvassa meg, hány patkánylyuk van! Hozzon jó ujjnyi hosszúságú pálcikát és kössön kendert a végire! Odament a patkánylyukhoz, oszt mondta: -No, aszongya, idehallgassatok! Ezt a kendert fonjátok le, ha pedig nem fonjátok le, takarodjatok a portárul! Aszonta, hogy hajnalban sorakoznak a patkányok sorjában. Ne restéljen felkelni és nézze meg, hogy mind odamegy, egy csomóba! Anyám nem nézte meg, mert félt de azután eltűntek a patkányok!”41 Országszerte ismert patkányküldő mágikus cselekmény szöveg felírása ajtóra, falra. Ezt végezték megelőző eljárásként, vagy konkrét veszély esetén.42 Egy jászkiséri adat is erről tanúskodik. „Varrni tanultam 1941-44-ig. A főnököm egész családja nagyon babonás volt. Egyszer kivittek bennünket meggyet szedni. Kasokért, ládákért a szüleihez mentünk el. Csak néztem, mit látok az ajtójukra Írva (istálló, fészer, kamra) fehér krétával, olvastam: »püspök küldi pápáho«. Kérdeztem, hogy mi az? Azt mondták, hát nem tudom, azt úgy szokták, ha patkány van a háznál, ettől elmegy.”*3 Egy patkányüldözési praktikát Herbert János is megemlít Jászárokszállásról szóló monográfiájában: „Ha 36 Vallomások 2009.407. 37 Uo. 38 LUBY Margit gyűjtése-JMA: 930-06.; Kis Sándorné Gombos Erzsébet közlése 39 TERJÉKI János gyűjtése - JMA. 200-79. 40 GULYÁS Éva gyűjtése. In: Folcklór Archívum 4.1976.158. 41 GULYÁS Éva gyűjtése. In: Folklór Archívum 4.1976.159. 42 Szolnok megye Néprajzi Atlasza 11/1.2005.145. 43 GYŐRI Jánosné gyűjtése - JMA: 825-2001.49. valamely házban patkány van és azt el akarják űzni, akkor nyírfaseprővel fel kell söpreni az udvart és a szemetet a szomszédba kell hajítani. Ha azután a seprőt valamelyik szekérre feldobják, akkor a patkány elhagyja a házat. Lényeges, hogy a jármű szekér legyen. Ez alatt az árokszállási ember az ökrök által vont járművet érti, míg a lovak által húzottat kocsinak nevezi."** _ Egér: A patkányhoz hasonlóan az egér sem volt kívánatos az emberek portáján, és a reális cselekvések mellett mágikus úton is próbálták távol tartani, amint ezt egy jászapáti gyűjtésben is olvashatjuk. „Ha azt akarjuk, hogy egész évben ne legyen egér a kamrában, hajnalban mezítelenül kell az eresz alatt kaszálni, és utána bemászni a ház minden sarkába.”*44 5 Egy szentandrási adat szerint: „Ha sok az egér a házban, szűk termés lesz”, Jászladányban ugyanez háborút jósolt.46 Ürge, pillangó:_E két élőlényhez kapcsolódóan a pénz biztosítását célzó eljárásokat említi egy apáti és egy kiséri adat. Aki Szent György nap előtt pillangót fog, és zsebre teszi, sok pénze lesz. Ugyanezen a napon fogott ürgéből pénzes zacskót varrtak, mert abból a hiedelem szerint soha ki nem fogy a pénz.47 A sárga pillangó megpillantása Jászberényben az eladólánynak férjhez menést jósolt, a fehér pillangó Jászladányban drágaságot jelentett.48 Vakond: Jászladányban úgy tartották, hogy nem szabad a vendégnek a kalapját az asztalra tenni, mert sok lesz a vakondtúrás a gazda földjén.49 Disznó: A parasztság egész évi hússzükségletének jelentős részét a disznó biztosította, ezért számos jósló, és óvó tevékenység kapcsolódott hozzá. „Disznóvágáskor megnézik a disznó lépét, és ahol vastag, vagy vékony, olyan lesz a hideg-meleg váltakozása.”50 Szerelmi jóslás is fűződött e haszonállathoz. Ha a lányok szerették volna megtudni, hogy mikor mennek férjhez, farsangkor ki kellett menni a disznóólhoz, és meg kellett zörgetni az ólajtót. Ahányat röffentet a disznó, annyi év múlva ment férjhez a lány.51 Szerencsejósló tevékenység volt - mely napjainkban is ismert - újév napján, hogy meg kellet a malac farkát húzni, és sült malacot enni, mert az befelé túrja a szerencsét. „Karácsony és újév között nem szabad mosni, mert nem szárad meg a ruha, és megdöglik a disznó.”52 Ha a malac vagy a borjú meg volt csömölve, a karácsonyi asztalon elhelyezett nyújtófát végighúzták a hátán, hogy meggyógyuljon.53 Ha jólábú, kövér hízót vág a gazda, a körmét le kell vágni és bedobni az ólba, hogy jövőre is jólábú, kövér legyen a hízó.’’54 „ A disznó felbontásakor nevetni kellett, hogy vastag legyen a szalonna.”55 Ha sok zsírt szerettek volna, akkor egy jászszentandrási adat szerint éjjeli vizeletet kellett itatni az állattal. A gonosz távoltartásának is jó eszköze volt, „ha 44 HERBERT János. én. 104. 45 Vallomások 2009.407. 46 MOLNÁR János gyűjtése - JMA: 113-68. 17.; SZENDREY Zsigmond - SZENDREY Ákos, 1940.321. 47 Vallomások. 2009.107.; GYŐRI Jánosné gyűjtése - JMA: 825-2001.56. 48 SZENDREY Zsigmond - SZENDREY Ákos 1940.332. 49 Uő. 334-335. 50 BESZE Mihály gyűjtése - JMA: 107-68. 51 TÓTH G. Klára gyűjtése - JMA: 137-68.4. 52 BESZE Mihály gyűjtése - JMA: 107-68. 53 NÉMETH Béla és Papp Mihály gyűjtése - JMA: 78-68.10. 54 MOLNÁR István gyűjtése-JMA: 113-78.18. 55 TERJÉKI János gyűjtése-JMA: 2010-79.21. 241
