Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 27. (Szolnok, 2019)
Történettudomány - Vadász István: A tiszafüredi múzeum újjáalakulása és első évei (1947 - 1955)
VADÁSZ ISTVÁN: A TISZAFÜREDI MÚZEUM ÚJJÁALAKULÁSA ÉS ELSŐ ÉVEI (1947-1955)) hat vidéki állami és negyven vidéki önkormányzati múzeum neve, illetve az intézmények vezetőinek neve szerepel. Az irattárban fellelhető levelekből az is kiderül, hogy 1950. szeptember 18-21-én volt a II. múzeumvezetői értekezlet, bár az nem ismert, hogy azon részt vett-e a tiszafüredi intézményvezető. Vélhetően nem, mert a múzeum működtetésének forrásai szinte az egész év során tisztázatlanok maradtak. Ez nem lehet véletlen, az okokat azonban csak egy későbbi dokumentum-sorozat, az 1951. évi költségvetés előkészítésével kapcsolatos, 1950 novemberének végétől kezdődő levelezés alapján ismerjük meg. Ennek lényege, hogy 1950-re nem sikerült sem az országos központnak, sem a községnek forrást biztosítani a múzeum működésére. „A Tiszafüredi Falumúzeum 1949. december havában került a Múzeumok és Műemlékek Országos Központjának a hatáskörébe, illetve tulajdonába. A múzeumnak 1950. évi költségvetése nem volt. A legelemibb szükségletek fedezését, aminő levelezés, takarítás stb. a község vállalta eddig. A jelenlegi költségvetés kísérletképen feltételesen készült el, mert még pillanatnyilag nem lehet megállapítani, hogy a múzeum évi ügymenete és munkaköre milyen természetű és nagyságú kiadásokkal fog járni. Tehát most készül először költségvetés.”26 Anakronisztikusán hat, de ugyanekkor a Művelt Nép című kulturális tömegmozgalmi hetilapra már 1950 januárjának első hetétől volt megrendelése a tiszafüredi múzeumnak.4 28 Ilyen előzmények után úgy tűnik, az 1951-es esztendő volt az első olyan év, amely aránylag rendezett körülmények között indult. Ez annyiban mondható konszolidáltnak, hogy végre volt intézményi költségvetés, és volt - noha csak mellékállású foglalkoztatásra vonatkozó - vezetői megbízás is. Az 1951-ben elkészült intézményi költségvetés igen szerény - inkább szegényes volt. Az egész évi előirányzat 4.200 Ft-ot tett ki. A múzeumvezetői díjazás tervezett havi összege 200 Ft volt, vagyis az összes évi költségkeret több mint felét tette ki ez a roppant alacsony, mellékállású foglalkozás után járó illetmény. Emellett ajtózárak készítése, a helyiségek rendszeres takarítása, villanykörték beszerzése, iktatókönyv, postakönyv, pénztárkönyv, vendégkönyv, hosszú és körpecsét, valamint levelezési papírok és borítékok beszerzése, levelezési költségek, a Szabad Nép és a Szabad Művészet című folyóiratok előfizetése, íróasztal és székek beszerzése és egyéb kiállítási kellékek vásárlása szerepelt a listán.29 4. kép: Átvételi elismervény Szigeti Iván 200 Ft-nyi havi múzeumvezetői tiszteletdíjáról, 1951. március 28. Sokatmondó - és ilyen körülmények között aligha véletlen -, hogy a Múzeumok és Műemlékek Országos Központjának vezetője, Ortutay Gyula írásos megbízólevele Szigeti Iván múzeumvezetői státuszát illetően 1950. december 27-i keltezéssel született meg.27 26 Szigeti Iván 1950. november 21-én kelt levele. KPM Irattár, 33/1950 iktatószámon. 27 Ortutay Gyula 1950. december 27-i keltezésű levele Szigeti Iván múzeumvezetői megbízásáról. KPM Irattár, 15.268/1950 iktatószámon. Mivel a költségvetés készítésében Szigeti Ivánnak bevallottan nem volt gyakorlata, nem véletlen, hogy kimaradt a teremőri megbízás fedezete, amelyet 1951 februárjában próbált egy pótlólagos előterjesztésben 28 Lásd a Művelt Nép előfizetési megrendelőlapjai. KPM Irattár, 35/1950 iktatószámon. 29 Szigeti Iván levele a MMOK-hoz az 1951. évi költségvetés tárgyában. KPM Irattár, 33/1950. iktatószámú irat. Érdemes megemlíteni, hogy 1951. január 1 -jén Szigeti Iván főállású pedagógus teljes havi díjazása az iskolában, a két gyermek után járó családi pótlékkal együtt 784 Ft-ot tett ki. 205
