Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 27. (Szolnok, 2019)
Történettudomány - Vadász István: A tiszafüredi múzeum újjáalakulása és első évei (1947 - 1955)
TISICUM XXVII. kérni. Mint írja, a gyakorlat hiányában „...maradt ki azután a költségvetésből egy múzeum őr díjazása, aki a kiállítás időtartama alatt őrködik. Ennek a tisztségnek az ellátására szeretnék beállítani az egykor hires tiszafüredi fazekasok közül egy még élő 65 éves embert,30 akit ezáltal is segítenénk, tekintve hogy a szakmájában nem tud dolgozni. Erre vonatkozóan kérnék megoldást, lehetőleg sürgősen.”3' Jellemző a korabeli viszonyokra, hogy a kérést ebben az évben nem sikerült elintéznie. A mellékállású teremőr havi díjazása egyébként 80 Ft költséget jelentett volna. Kérését pedig a következő évben is felterjesztette, de egészen 1953-ig, az érintett Katona János haláláig nem sikerült alkalmazni az egykori fazekast.32 Szigeti Iván 1951 februárjában került kapcsolatba a szolnoki múzeum igazgatójával, Kaposvári Gyulával.33 Kettejük legelső levélváltásából a tiszafüredi múzeum igen nehéz helyzetére derül fény. Először Kaposvári jelentkezik egy küldeménnyel, melyhez különös füredi tapasztalatait is mellékeli. Levelét érdemes teljes terjedelemben közölni. „Kedves Kartársam! Első pillanatban különösnek fogod találni ezeket a nyomtatványokat, de mindjárt megmagyarázom a keletkezésüket. Január végén a Megyei Tanács elnökhelyettese34 behozott Tiszafüredről [egy] 1826-os kalendáriumot és megbízott, hogy nézzem meg, hogyan kerülhetett ez ott a gyújtós közé. Rögtön kimentem és megbeszéltem ott is a könyvtárossal,35 de Veled sajnos nem tudtam találkozni. Meg akartam tekinteni a kiállítást és ez kb. fél órába került, míg be tudtam jutni. A pénzügyi osztályon pl. nem tudták megmondani, hogy hol van Tiszafüreden a múzeum.36 * Ezért jöttem arra a gondolatra, hogy a Megyei Tanács 30 A levélben említett fazekas neve Katona János (1886-1953), akinek az apja Katona Miklós (1854-1911) ismert tiszafüredi fazekas volt (Lásd: FÜVESSY Anikó 1982. pp. 151-167.). 31 Szigeti Iván 17/1951 iktatószámon írott, 1951. február 11-én kelt levele a ' MMOK-hoz. KPM Irattár. 32 Szigeti Iván múzeumvezető Katona János alkalmazási kérelmét 1952. július 9-én kelt levelében is megismételte. KPM Irattár, 64/1952 iktatószámon. 33 Kaposvári Gyula (1916-1998, tanár, múzeumigazgató), a szolnoki múzeum igazgatója a látogatókönyvben tett 1951. évi negyedik bejegyzés szerint 1951. január 20-án járt a tiszafüredi múzeumban és ekkor tapasztalta a levélben leírtakat. A következő években Szigeti Iván és Kaposvári Gyula között több levélváltás is történt, amely jelzi, hogy a két múzeumvezető között jó kollegiális kapcsolat alakult ki. 34 A jelzett időben a Szolnok Megyei Tanácsnak két elnökhelyettese volt (Csótó István és Zsemlye Ferenc), de nem sikerült megállapítani, hogy közülük ki járt 1951 januárjában Tiszafüreden, a Járási Tanácsnál. 35 A könyvtáros akkor Tiszafüreden Varga Ferenc volt, aki tanárként, mellékállásban láthatta el ezt a feladatot (egyébként ő volt a járás műemlékvédelmi megbízottja is). Néhány hónappal később, 1951 őszétől ő lett a tiszafüredi gimnázium első igazgatója (később pedig a tiszafüredi múzeum tiszteletdíjas vezetője) is. 36 A Tiszafüredi Járási Tanács irodáinak egy része 1951 -ben a volt Járási Főszolgabírói Hivatal épületében (ma Bajcsy-Zsilinszky Endre út 5.), más része a mai Városháza épületében (Fő út 1.) volt, ahol egyébként 1952 nyaráig a Községi Tanács is működött. A két intézmény 1952 nyarán cserélt helyet és ez - mint később látni fogjuk - a múzeumi gyűjtemény sorsára is hatással volt. Ennek ellenére az akkori viszonyok között sem tarthatjuk véletlennek, Oktatási Osztálya segítségével egy kicsit megmozgatjuk az ottani és a környéki iskolákat, hogy a múzeumnak nagyobb forgalma legyen. Kongresszusi munkafeiajánlásunkban azt vállaltuk, hogy sokszorosítunk ilyen ismertetőt és elküldjük. Ezzel akarunk egy kissé munkátokon segíteni. Remélem, hogy legközelebb alkalmunk lesz személyesen is találkozni.”31 A váratlan kollegiális üzenetre Szigeti Iván azonnal reagált. „Kedves Kartársam! Ma kaptam meg kedves küldeményedet, melyért ezúttal máris hálás köszönetemet fejezem ki. Különösen örömömre szolgált jóindulati segítségteknek ezen első tanúságtétele, mert biztató jelét látom ebben annak, hogy múzeumaink között kiépülhessen egy termékeny összeköttetés. Sajnálom, hogy itt létedkor személyes kapcsolatot nem tudtunk létesíteni, mert akkor szóval is és jobban is tájékoztathattalak volna a múzeum helyzetéről. Ezúttal most írásban teszem meg addig is, mig alkalom lesz rá ezt élőszóval megtenni. Amint tájékoztatódból látom, a múzeum újabbkori helyzetével némileg tisztában vagy. Egy-két dolgot azért mégis elmondok. A múzeum átrendezésekor, mint rajztanárt és festőművészt igénybe vettek.38 így a föliratokat és rajzokat én készítettem el. Ezen a címen vállaltam akkor, hogy a múzeumnak a gondozását, illetve szemmeltartását ellátom. Én ezt szabad időmhöz mérten meg is tettem. A múzeum vezetéséhez felettes hatóságtól azonban csak ez év január elsején kaptam megbízást. Nem is ebben volt a főhiba, hanem abban, hogy a múzeumnak nem volt anyagi fedezete. A község költségvetésében az 1950. évben kulturális célra beállított összeget teljes egészében a Népkönyvtár vette igénybe. Az 1951. évre már a MMOK kért tőlem költségvetést, melyet részben jóvá is hagyott. így lett azután a múzeumnak önálló ügykezelése és lehetőség arra, hogy fejlődjön és a széles néprétegek számára hozzáférhetőbb legyen. A költségvetés elsőhavi összege is csak februárban jött meg. így azóta tudok önálló lépéseket is tenni. Annakidején teljesen váratlanul ért, mikor a múzeum költségvetésének az elkészítésére kértek föl, mert nem lévén ezirányú jártasságom, nem ismervén egy múzeum menetének egy évi szükségleteit. így azután nagyon bátortalanul és hiányosan sikerült az összeállítás, úgy hogy nagyobb arányú fejlesztést még ez évben sem fogok eszközölni. Igazi célul nem is azt tűztem ki, hanem hogy minél szélesebb néprétegek számára nyissam meg a múzeum kapuit. Hasonló tájékoztató szétküldését terveztem én is a március hó folyamán. Mivel Ti ezt megtenni szívesek voltatok és a segítségemre siettetek ezt ismételten hálásan megköszönöm... hogy a Tiszafüredi Járási Tanács Pénzügyi Osztályán például nem tudták, hogy hol van a tiszafüredi múzeum. 37 Kaposvári Gyula levele, kelt 1951. február 25. Ebben küldte meg a kiállítást ismertető kis leírást, egy stencilezett, A/5-ös, négy oldalas kiadvány több (talán 50-100 közötti) példányát. KPM Irattár, 26/951 iktatószámon. 38 Szigeti Iván 1939 novemberének végén került Tiszafüredre, az akkori polgári fiú- és leányiskolába, ahol rajzot tanított. 1948 után a fiúiskolába került (II. számú általános iskola), de 1951-től a Varga Ferenc által megszervezett tiszafüredi gimnáziumban is óraadó tanár, majd később, 1957-től teljes állású tanár volt egészen nyugdíjazásáig, 1970-ig. Múzeumvezetői éveiről - VADÁSZ István: Szigeti Iván múzeumvezetői munkássága. Kézirat. Prezentáció a Kiss Pál Múzeumban, 2014. augusztus 30. KPM Adattára. 2801 -2018. 206
