Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 27. (Szolnok, 2019)
Történettudomány - Vadász István: A tiszafüredi múzeum újjáalakulása és első évei (1947 - 1955)
TISICUM XXVII. már múzeumvezetőként tartották számon. Az elsőt H. Fekete Péter, a hajdúböszörményi múzeum igazgatója írta 1950. július 15-i keltezéssel, melyben bejelenti, hogy „...az igazgatása alatt álló falumúzeumot anyagának és berendezésének áttanulmányozása céljából meglátogatom. Odaérkezésem f. hó 21-én (pénteken) d. u. 4 órakor s ott tartózkodom este 7 óráig.”20 1950 augusztusának elején a Debreceni Tudományegyetem Magyar Nyelvtudományi Intézete képviseletében Bárczi Géza kért a készülő Magyar Tájszótárhoz emlékanyagot. A levél arról érdeklődik: van-e az intézmény birtokában tájszógyűjtemény vagy kéziratos anyag, illetve hogy van-e munkaerő, aki a tájszócédulázást el tudná végezni az Intézet megbízásából - erre kéri 1950. augusztus 20-ig a választ.21 Az ehhez hasonló kérések szinte folyamatosak. múzeum vezetője.3 22 Még ugyanabban a hónapban Szolnokról is érkezett megkeresés, amelyben a Szolnok Megyei Népművelési Központ felajánlotta a tiszafüredi múzeumnak a segítségét.23 Szeptember végén is érkezik egy újabb levél, ezúttal Szigeti Iván tanárnak címezve. „Az MTA megbízásából a kora vaskori ieletanyag feldolgozásán dolgozom. A tiszafüredi anyag felvételezése céljából oki 3-5. között felkeresem a tiszafüredi múzeumot is... Kérem a tanár karfásat, legyen a segítségemre... Budapest, 1950. IX. 28. Dr. Patek Erzsébet”.24 25 * * 1950. szeptember végén a budapesti és vidéki múzeumok címét és a múzeumvezetők nevét tartalmazó kimutatást küldik meg Szigeti Iván részére az országos központból.25 * * Ezen öt országos, hat fővárosi, valamint 3. kép: Levél Szigeti Iván ideiglenes múzeumvezetői megbízatásáról, kelt 1950. július 29-én Augusztusban például olyan megkeresés érkezett a múzeum vezetőjéhez, mely arról érdeklődött, van-e Tiszafüreden a már nyilvántartásba vett római katolikus templomon, a református templomon, a Józsa-kastélyon, a Józsa-kúrián és a Lipcsey-kúrián kívül más olyan, 1880 előtti épület, amely a múzeumvezető véleménye szerint műemléki védelemre méltó lehetne. S egyben azt is jelzi a Múzeumok és Műemlékek Országos Központjától kapott leirat, hogy Tiszafüreden a műemlékvédelmi társadalmi megbízott Varga Ferenc, a hivatalos megbízott pedig a 20 1950. július 15-ki keltezésű levél H. Fekete Pétertől (1880-1966), a hajdúböszörményi Városi Múzeum igazgatójától. KPM Irattár, 8/1950 iktatószámon. 21 A géppel írott levél 1950. augusztus 5-ki keltezésű, „s.k.” jelzéssel Bárczi Géza (1894-1975) nyelvész, rendes tanár jegyzi. KPM Irattár, 14/1950 iktatószámon. 22 A MMOK 9738/1950. MOK (!) iktatószámon írott, Budapesten, 1950. augusztus 9-kén kelt, dr. Pogány Ö. Gábor hivatalvezető helyettes által jegyzett levele. KPM Irattár. A levélben -vélhetően tévedésből - a Józsa-kúria és a Józsa-kastély külön van említve, noha a Józsa-kastélyt (= „vörös kastélyt”) akkor már évtizedekkel korábban lebontották. 23 A Szolnok Megyei Népművelési Központ 170-1/1950 iktatószámon írott, 1950. augusztus 17-én kelt levele a tiszafüredi múzeum vezetőjéhez. KPM Irattár, 1950-es iktatószám nélküli iratok. 24 Géppel írott levél Patek Erzsébettől (1918-1995, régész), az MTA Régészeti Intézet Ősrégészet Osztály vezető-főmunkatársától, a magyarországi kora vaskor előadó tanárától. KPM Irattár, 24/1950 iktatószámon. 25 A Múzeumok és Műemlékek Országos Központjának levele a múzeumok címjegyzékéről, kelt Budapesten, 1950. szeptember 28-án. KPM Irattár, 23/1950 iktatószámon. 204
