Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 27. (Szolnok, 2019)

A Közel-Kelet régészete - Kalla Gábor: A kert, az állatok és a vadászat szimbolikája a kora bizánci templomok mozaikpadlón Ikonográfiai motívumok értelmezése és átérelmezése

TISICUM XXVII.

10. kép: Houad (Szíria) Szt. György templomának főhajója és mellékhajói. VI. század (DONCEEL-VOUTE, Pauline 1988 nyomán)

11. kép: Tamás diakónus templomának főhajója. Nebo-hegy (Jordánia). VI. század (PICCIRILLO, Michele 1992 nyomán)

mozaikon (12. kép), ahol a négy fa a négy folyót idézve a sarkokból indul, közöttük az „állatok békéjének” képe.36 Hasonló diagonális kompozíciót máshol is láthatunk, a gyümölcsfák mellett gyakran jelennek meg ciprusok, ritkábban pálmafák. A szarvasok gyakran abból a hegyi forrásból isznak, amelyből az Éden négy folyója ered (13. kép).37 Egy töredékesen fennmaradt szíriai mozaikpadlón a kertben Ádám ül trónon, és állatok békés serege veszi körül, a kígyó egy ciprusra csavarodik fel (14. kép).38

Az eddig felsorolt képek alapján világos, hogy az Édenkert-ábrázolások és az Izajás látomásában szereplő égi Paradicsom képe az „állatok békéjének” motívumával összemosódott.

Sokszor egyetlen templom különböző helyiségeiben vagy akár egy térben is egymás mellett jelentek meg a paradicsomi képek és az állatküzdelem, illetve a vadászat képei,39 ami segíthet ez utóbbi kettő jelentésének megértésében.

36 Madaba „Paradicsom mozaik” (PICCIRILLO, Michele 1992.128. fig. 139.).

37 Például Szt. Lot és Procopius temploma, Madaba, Jordánia. (PICCIRILLO, Michele 1992.164-165. fig. 213.) A főhajó nyugati része a nagyobb templomok narthexének funkcióját láthatta el.

38 Az Északi Templom (Michaelion) főhajója, Haouarté (DONCEEL-VOÛTE, Pauline 1988.102-116. pl. 5.).

39 HACHLILI, Rachel 2009.155-168.

132