Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 27. (Szolnok, 2019)

A Közel-Kelet régészete - Kalla Gábor: A kert, az állatok és a vadászat szimbolikája a kora bizánci templomok mozaikpadlón Ikonográfiai motívumok értelmezése és átérelmezése

KALLA GÁBOR: A KERT, AZ ÁLLATOK ÉS A VADÁSZAT SZIMBOLIKÁJA A KORA BIZÁNCI TEMPLOMOK MOZAIKPADLÓIN.

IKONOGRÁFIÁI MOTÍVUMOK ÉRTELMEZÉSE ÉS ÁTÉRTELMEZÉSE

12. kép: Az ún. „Paradicsom mozaik'1. Madaba (Jordánia). VI. század (PICCIRILLO, Michele 1992 nyomán)

13. kép: A főhajó nyugati része. Szt. Lot és Procopius temploma, Madaba (Jordánia). VI. század (PICCIRILLO, Michele 1992 nyomán)

14. kép: A főhajó mozaikpadlójának keleti része. Haourté (Szíria), Északi templom. V. század vége (DONCEEL-VOÛTE, Pauline 1988 nyomán)

Az ábrázolások szimbolikus értelmezése

Robin M. Jensen hívta fel a figyelmet, hogy amennyiben az épületek képprogramjainak elemzésénél az írásos forrásokból indulunk ki, legfeljebb azokat erősíthetjük meg, az ábrázolások számunkra a szövegek egyszerű illusztrációjává válnak, és nem kerülünk közelebb a rejtett tartalmakhoz. Sokkal fontosabb, hogy az elhelyezkedésüket és ezzel a rituális kontextusukat próbáljuk megérteni.40 41 Az ikonográfiái sémáknak sokszor önálló életük van, és gyakran nem szövegek illusztrációi, hanem csak utólagos értelmezéssel vagy átértelmezéssel kapják meg jelentésüket.

A kora keresztény szimbolikának egyik legfontosabb eleme, hogy olyat jelenítsen meg képek segítségével, ami láthatatlan. Órigenész (III. század első fele), a Biblia egyik legfontosabb értelmezője szerint minden, ami a Szentírásban szokatlan vagy váratlan, olyan dolgok jele vagy szimbóluma (semeion kai symbolori), ami túl van az ember által közvetlenül érzékelhető birodalmán. Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész 500 körül élt nagyhatású keresztény szerző A mennyei hierarchiáról című művében fogalmazza meg, hogy a szimbólumnak nincs látható hasonlósága a mennyei világgal. Művének egy XII. századi kommentátora, Szentviktori Hugó egyértelműen fogalmaz: „A szimbólum látható formák gyűjteménye láthatatlan dolgok bemutatásáraA képi szimbólumok tehát olyan nem nyilvánvaló, nem látható és érzékszervekkel nem érzékelhető igazságokra utalnak, melyet az ember csak részben tud megérteni. A kora keresztény vallásos költészet ezért szabadon használta a környező világ elemeit költői képekként, és ugyanez a szellemi háttér tette lehetővé, hogy a templomok mozaikpadlóin különböző képek sokasága jelenjen meg, és ezeknek nem feltétlenül lehet megtalálni közvetlen racionális magyarázatát.42

40 JENSEN, Robin M. 2011.1-2.

41 LADNER, Gerhart B. 1979.223-225.

42 MAGUIRE, Henry 1987.8-10.

133