Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 27. (Szolnok, 2019)
A Közel-Kelet régészete - Kalla Gábor: A kert, az állatok és a vadászat szimbolikája a kora bizánci templomok mozaikpadlón Ikonográfiai motívumok értelmezése és átérelmezése
KALLA GÁBOR: A KERT, AZ ÁLLATOK ÉS A VADÁSZAT SZIMBOLIKÁJA A KORA BIZÁNCI TEMPLOMOK MOZAIKPADLÓIN. IKONOGRÁFIÁI MOTÍVUMOK ÉRTELMEZÉSE ÉS ÁTÉRTELMEZÉSE 8. kép: Kolostortemplom narthexének 509-ben készült mozaikpadlója Teli Bfa (Szíria). (A szerző felvétele) ellenére a mozaikot egyetlen téma fogja össze - a békés, paradicsomi kert. Bár ez esetben valószínűleg teológiai okok miatt31 hiányoznak az emlősállatok, mégis egy olyan képtípusba tartozik, amely a békésen, zavartalanul egymás mellett élő állatok eljövendő vízióját jelenítette meg. Az „állatok békéje” (Tierfrieden) és a kertábrázolások különböző típusai Izajás látomását a Messiás eljövetelével beköszöntő békéről32 számos padlómozaikon ábrázolták, és egyfajta ellentéteként jelent meg a vadászat jeleneteknek és azoknak a képeknek, ahol ragadozók vagy 31 A templomot alaprajzi típusa alapján egy jakobita (szír ortodox) közösség használhatta, amelynek előírásai tilthatták az emlősállatok ábrázolását. 32 Izajás 11: 6-7.: „Akkor majd együtt lakik a farkas a báránnyal, és a párduc együtt tanyázik a gödölyével. Együtt legelészik majd a borjú s az oroszlán, egy kisgyerek is elterelgetheti őket. Barátságban él a tehén a medvével, a kicsinyeik is együtt pihennek; és szalmát eszik az oroszlán, akárcsak az ökör. ” 11:9.: „Sehol nem ártanak, s nem pusztítanak az én szent hegyemen. Mert a föld úgy tele lesz az Úr ismeretével, mint ahogy betöltik a vizek a tengert.’’ ritkábban mitológiai lények (pl. griff) támadnak meg kérődzőket. Az „állatok békéje” (Tierfrieden) képtípus33 nem feltétlen hű illusztrációja a bibliai helynek, hanem sokkal általánosabban fejezi ki az erőszak hiányát. A ragadozók vagy hiányoznak (9. kép), vagy nem támadnak meg kérődzőket (10. kép), és az egész jelenet általában kertben játszódik. A VI. századtól egyre gyakoribb, hogy az egységes képet szőlő- vagy borostyánindákból álló fonatok, illetve geometrikus minta osztja legtöbbször medaillonokra, ilyenkor a kert absztrakttá válik (11. kép). Az „állatok békéje” képtípus nemcsak a vadászattal állítható szembe, hanem azokkal az ábrázolásokkal is, melyeken egy-egy állat üldöz vagy terít le másokat. 9. kép: Templom főhajója. Akdegirmen Hüyük (Törökország). V. század vége - VI. század eleje (CANDEMIR, Hasan - WAGNER, Jörg 1978 nyomán) Itt érdemes pár szót ejteni a kertek különböző típusairól, melyek hatottak egymásra, de különböző jelentéstartalmakat hordozhattak. A korai kereszténység szimbolikus kertképét34 alapvetően meghatározta a Genesis Édenkert-története, de a valóságos kertek képe is intenzíven hathatott a konkrét megjelenítés formájára. Mivel a bibliai történet viszonylag kevés támpontot adott, a kora keresztény szerzőknek az Édenkertről alkotott képe pogány irodalmi tradíciókat is felhasznált. Olyan helynek képzelték el, ahol nincsenek évszakok, mindig enyhe az idő, és a négy folyó öntözi, melyek egy forrásból erednek. A korai bizánci művészet a folyókat még gyakran ábrázolta, de később csak könyvek illusztrációiban bukkantak fel.35 Az Éden kertjét fákkal teli parknak képzelték el, melynek meghatározó elemei a gyümölcsfák, de mindenfajta más, meghatározatlan virágok is nőttek. A kora bizánci világban előszeretettel ábrázolták a pompás profán kertek mintájára az Édenkertet gránátalma-, alma-, füge- és körtefákkal. Ez a négy fafajta látható a jordániai 33 A képtípus tömör összefoglalása: WISSKIRCHEN, Rotraut 2009. 34 A bizánci kertekről lásd: BRUBAKER, Leslie - UTTLEWOOD, Antony 1992.; LITTLEWOOD, Antony - MAGUIRE, Henry - WOLSCHKE-BULMAHN, Joachim 2002. 35 MAGUIRE, Henry 2002.23-29. 131
