Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 27. (Szolnok, 2019)
A Közel-Kelet régészete - Kalla Gábor: A kert, az állatok és a vadászat szimbolikája a kora bizánci templomok mozaikpadlón Ikonográfiai motívumok értelmezése és átérelmezése
TISICUM XXVII. 6. kép: Kalüdoni vadkanvadászat. Az ún. François-vàza Chiusiból. Kr. e. 570 körül. Firenze, Régészeti Múzeum a mesterek egyes mintáikat szabadon alkalmazhatták eltérő kontextusokban. A lakoma felszerelések, így a budakalászi korsó vagy a Seuso-tál mellett a késő római villák és nagyméretű városi lakóházak fogadótermeit díszítő mozaikok23 ábrázolásai figyelmeztetnek bennünket, hogy a vadászat és a lakoma ebben az időszakban is szorosan összetartoztak. 7. kép: A „Nagy vadászatmozaik” a villa triclinumából. Apamea (Szíria). V. század második fele. Brüsszel, Musées Royaux d’Art et d’Histoire (BALTY, Janine 1969 nyomán) Bár a vadászat szimbolikus jelentése a profán környezetben is többrétegű, a díszített tárgy vagy épület tulajdonosának erejét, hatalmát és 23 LAVIN, Irving 1963. hősiességét fejezi ki, sőt szerencsét hozó képként bajelhárító szerepe is lehet,24 sokkal nehezebb felfejteni annak az okát, hogy miért jelent meg szakrális környezetben. Erre a kérdésre a lehetséges választ úgy kaphatjuk meg, ha szélesebb összefüggésbe helyezzük és más ikonográfiái témákkal állítjuk szembe a vadászatot. Teli Bi’a kolostorának első mozaikja Itt kiindulási pontunk egy 4,0 x 10,5 méter kiterjedésű padlómozaik, melyet a szerző egy német ásatás25 tagjaként ásott ki 1990-ben (8. kép). A kolostortemplom előcsarnokát (narthex) borító, szinte teljes épségben fennmaradt mozaikot egy szír nyelvű felirat 509 augusztusára keltezi. Mivel a szerző már több helyen foglalkozott vele,26 így itt csak a téma szempontjából legfontosabb aspektusokról lesz szó. A kettős szegéllyel keretezett 2,2 x 8,3 méter nagyságú középső mező egyenletes szürke háttérén elszórt stilizált virágok és három fa jelzi, hogy egy kertben járunk. A helyiség északi részén hat hal utal egy azt szegélyező folyóvízre, illetve más párhuzamok alapján talán óceánra.27 Ezenkívül csak madarakat láthatunk, összesen 49 példányt, melyek nagyjából 16 különböző fajt képviselnek.28 A kompozíció nem egységesen szervezett, egy pávapár és a tabula ansafa-ba elhelyezett szír felirat29 három jól elkülöníthető és eltérő nézőpontú egységre bontja a jelenetet. Különösen érdekes a tíz madárpár a helyiség déli oldalán, amelyek az úgynevezett „zoológiái katalógus”-okat30 * * idézik, melyeknek a téma szempontjából is megvan a jelentősége, ugyanis az isteni teremtés csodálatos sokszínűségét mutatják be. A külön egységekre bontott kompozíció 24 VIDA Tivadar 2017.67-68. 25 A Deutsche Orient-Gesellschaft által finanszírozott ásatást Éva Strommenger vezette 1980 és 1995 között. Az ásatás célja egy ókori keleti város, Tuttul feltárása volt, ennek szinte melléktermékeként került kiásásra egy agyagtéglából épült kolostor nagy része. Összefoglalóan lásd: KALLA Gábor 1999. és 2008. 26 KALLA Gábor 1991.; 1999. és 2008. 27 A halábrázolások óceánt jelző szerepéhez lásd: MAGUIRE, Henry 1987. 23-24. 28 Az egyes fajok meghatározásához lásd: BARTOSIEWICZ, László - KALLA Gábor i. p. 29 KREBERNIK, Manfred 1990. 30 A „zoológiái katalógus”-ok olyan padlómozaikok, melyek a lehető legnagyobb változatosságban jelenítik meg az állatvilágot, legtöbbször madarakat, valószínűleg írásos előképek után. Például egy caesereai (Izrael) mozaik összesen 120 madarat jelenített meg (HACHLILI, Rachel 2009.269-270). 130
