Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 26. (Szolnok, 2018)
Kultúrtörténet - Zsolnay László: Néhány újabb adat a Jászság XVIII. századi vallásosságához
TISICUM XXVI. 9. kép - Kálvária, Jászapáti (1773) A népies barokk kálváriák valóságos szigete a Jászság, csupán Jászberényben áll belőlük négy XVIII. századi. Az egyik legrégebbi a főtéren álló Pálinkás kereszt 1752-ből, mely a közelében álló kocsmáról kapta a nevét. A kereszt alatt kis fülkében a pestistől mentő várospatrónus, Szent Rozália fekvő alakja látható. A Pálinkás kereszt mögött kis harang függött, melyet napjában háromszor az arra lakók halottainak húztak meg. 1757-ben készült, s a népies barokk szobrászat egyik remekbe szabott alkotása a jászladányi festett kálvária. (10. kép) Azt mesélik róla, hogy A jászsági kőfeszületek tipikus mellékalakja a kereszt alatt álló Szűz Mária vagy Bűnbánó Magdolna. A kálváriákon mindig Magdolnát látjuk ott, mert Mária az oldalsó talapzaton áll. Magdolna ábrázolásai különbözők. Jászalsószentgyörgyön serleg, Jászladányban koponya van a kezében, a jászberényi Pálinkás kereszten térden állva átkarolja a keresztet. A serleg és a koponya vezeklésének eszközei. Az út menti kereszteknél nem mindig lehet eldönteni, hogy melyikük szerepel, többnyire azonban eléggé merev testtartású, kendőjébe takart, imádkozó Mária van a kereszt alatt. Már az eddigi anyaggyűjtés alatt is körvonalazódtak bizonyos stílusbeli sajátosságok, melyeknek segítségével több korszakot különböztethetünk meg a keresztállításban. Ezek azonban meglehetősen tág időbeli határok, melyek még pontosításra szorulnak. Az első korszak a XVIII. század, beleértve még a XIX. század elejét is. Erre az időszakra jellemző a barokkos vonalvezetés, a mozgalmasság az alakok megformálásánál, a talapzatok kiképzésénél. A jászberényi, jászladányi kálváriák, keresztek képviselik ezt a stílust. A korszak vége felé már megmerevedik a barokkos lendület, főleg a talapzatformák változásán szembetűnő ez a jelenség. A Jászberény határában álló, 1794-es keresztnek szép barokk csavarulatú talapzata van, az 1802-ből való jászteleki kereszté ennek sajátos népies formaváltozata. Ezután szögletes, klasszicista formák veszik át az uralmat.25 A jászalsószentgyörgyi kálváriakeresztet a közösség állíttatta, felirata szerint: Urunk halálának emlékezetére építtetett Varga Gergely bíróságában Ano 1765. S a Varga család jó gazdája volt a keresztnek, mert egy utóduk, Varga András 1890-ben megújítatta. 10. kép - Kálvária, Jászladány (1757) valamikor nem erre nézett, hanem az útnak háttal állt, egy éjszaka csoda történt azonban, mert magától az út felé fordult.24 A megfeszített Krisztus és Mária ábrázolások egyik sajátságos s a Jászságban egyedülálló formája a XVIII. századból a jászapáti temetőben található papi sírkő az 1770-es évek végéről, mely ikonográfiájában teljesen megfelel a szabadon álló formáknak, mégis unikális darab egyedisége okán. (11. kép) 11. kép - Papi sírkő, Jászapáti (1779 után) 24 GULYÁS Éva 1994.114. 25 GULYÁS Éva 1994.115. 506
