Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 26. (Szolnok, 2018)
Kultúrtörténet - Szigeti Csaba: Egri (Chiovini) Antal népregéje, a Sinka halma
SZIGETI CSABA: EGRI (CHIOVINI) ANTAL NEPREGEJE, A SINKA HALMA vagy cselekmény (story) kitalált. Ez utóbbi a regényen belül a rege, a felvázolt és bemutatott történelmi miliőbe ágyazva. Lukács György máig megkerülhetetlen európai műfajtörténeti munkája az 1930-as évek közepén keletkezett, és világosan bemutatja, hogy a „középszerű” (és hozzáteszem: kitalált) alakjai - a történelmi rege fiktív világa - állnak Scottnál a középpontban, a „történelmileg jelentékeny” alakok - az adatolható történelem nem kitalált világa - mellékszereplők, ideiglenesen lépnek fel a műben.11 De nem kell időben előre szaladnunk Lukács György könyvéig. A Magyar Szépirodalmi Szemle 1847-es évfolyamában igen mélyenszántó tanulmány olvasható A történeti regény címmel, amely elbeszéléselméleti kérdések tömegét vetette föl, abból az ontológiai nézőpontból, amely szerint a múlt (és vele együtt a történelem) az időben már megsemmisült, és csak nyomjelzések maradtak utána. És rákérdez a XIX. század derekára már körvonalazódni kezdődő történetírás és a történeti regény viszonyára, tudván, hogy mind a „történetbúvár”, mind a regényíró számára a múltbeli események adatai ugyanazok, ám e két jelenbeli terület, a történetírás és a történelmi regény írásának gyakorlata egyfelől roppant közeli egymáshoz, másfelől viszont elkülönböződni akar egymástól. A „gyermekies egyszerűség és természetesség” követelménye megvan azoknál is, akik a regét nem a novellával tartották rokonnak, hanem a mondával. Egy 1843-ban megjelent költészettan így fogalmaz a Tündérrege és Monda című cikkelyben: ,,’A Tündérrege olly költött történetet jelent, mellynek kifejlődését csodás eszközök - bűvölés, bájolás, a' babona és képzelődés szülöttei - boszorkányok, tündérek, óriások ’stb. - eszközük. L.J Különös formák nincsenek elibe szabva, gyakran prosai öltönyben jelenik meg. Az előadás gyermekies egyszerűséget ’s természetességet leheljen. Monda alatt értünk valami nem hiteles, nem históriai adaton épült, hanem nemzetségről nemzetségre, szájról szájra átment, bizonyos helyhez, meghatározott időhez vagy históriai személyhez köttetett történetet, vagy annak elbeszélését. A’ csodás elem benne nem olly nélkülözhetetlen, mint a’ Tündérregében, mindazáltal efféle vegyület nélkül ritkán jelentkezik. Rá is illik az, mi a Tündérregére: vagy önálló versezet, vagy beszélyi költemények - Ballada, Epos - tárgyát teszi.”12 Ezek után összefoglalható a rege „iskolás” felfogásának néhány jellemzője vagy követelménye! A verses rege az epikus költészet egyik fajtája vagy műfaja. Célja többnyire a szórakoztatás, de ezzel együtt „beadagolja” az olvasónak a nemzeti múlt iránti lelkesedést, valamint általános történelmi ismereteket ad. A szórakoztatás mint cél számos epikus műfajjal közös. Amikor Thaisz András elhagyta Walter Scott előszavát, hogy a maga Elő-szó című írásával cserélje föl, nyíltan kimondja, hogy fordításának célja a magyar olvasóközönség szórakoztatása volt. „... a’ mulattató Munkák igen nagy szűkiben vagyunk; pedig tsak ezek által terjesztetik legsikeresebben a’ nyelv ’s élesztet/k az Olvasás’ kedve ...”13 Még világosabban beszél a szórakoztató olvasmányok életkortól függő hatásáról a Cs. Zs. nevű szerző 1841-ben Az ifjú’és férfi'képe című elmélkedésében, mondván, hogy az ifjak olvasmányai közé tartoznak a regék, a férfiakhoz „poros krónikák, ’s más komoly-tartalmú könyvek” illenek.14 11 LUKÁCS György 1977.33-81. 12 TOOTH István 1847.35. 13 THAISZ András 1829. VIII-IX. 14 „Az ifjú novellák, regék 's szinművek olvasásában találja élvezetét; mert A regének három alfaja ismeretes: a tündérrege, a történeti vagy hősi rege és a hitrege. Az általunk vizsgált vagy épp csak érintett művek zöme a történeti rege alosztályába tartozik. A rege tárgyai vagy ürügyei lehetnek „...a nép szemlélődése alá eső képek, romok, természeti tárgyak (sziklák, folyók sat.) jelekül fogadtatván el, róluk mondás, mesés hagyományok keletkeztek s alapját tevék symbolicájokkal az allegóriáknak.”'1' Ami a „rokonműfajait” illeti, hozzá a monda és a rege áll közel. A poétikákban változik, hogy olykor a regéknek követelnek némi „történelmi hitelt” és a mondának nem, vagy megfordítva. De valamely múltbeli és történelminek érezhető miliő festése a műben kötelező. Cselekménye legyen egyszerű (nem regényszerűen bonyolított), hangnemét a „csinálatlan versek” határozzák meg, érzelmi hatása - ilyen a Kőszeg-rege esete - legyen „a keserűséggel vegyült öröm”, melynek egyikét, az örömöt a hősiesség felett érezzük, a másikat, a keserűséget a hős (és kedvese) halála fölött. Eredete a köznép beszéde, nemzedékről nemzedékre, firól fira, szájról szájra terjed, ami fölgyűjtendő és költői (művészi) formába öntendő - mondja a doktrína. Ilyen volt például Fáy Andrástól a Sió, melynek alcíme Tündéres rege.16 Prózaformájú alkotás. Az „iskolás” rege példája: a Sinka halma 1863-ból 1863-ban két vékony könyv jelent meg Egri Antal tollából, a műfaj megnevezése szerint két néprege, az egyik címe Sinka halma, a másiké Törtei. Mi csak az előbbivel foglalkozunk, részletesen, mert szó szerint iskolapélda. A költő a verses regéjét Zagyvarékas lakosainak ajánlotta: „Emlékül Rékas-helység lakosainak ajánlva a szerzőtől". 2013-ban egy rövid költeményét és a két verses regét, köztük a Sinka halmát, is újra kiadta leszármazottja, Chiovini Balázs.17 Magánkiadás, könyvesbolti forgalomba nem került, de a két 1863-ban megjelent könyvecske elérhető az interneten, s a Sinka halma eredetije megvan a Szabó Ervin Könyvtárban is. Chiovini Balázs a könyvet rövid előszóval látta el, benne olvashatók a szerzőre vonatkozó legfontosabb adatok.18 mindenikben talál pontokat, mellyek féligmeddig, vagy egészben rá illenek, 's indulatit vagy csilapitják, vagy viharra költik; a’ férfi ezeket meg nem vetve, poros krónikák, ’s más komoly tartalmú könyvek’ olvasásában leli kedvét, mellyek higgadt véralkatát vagy megszoritják, vagy megtágitják.” Cs. Zs. 1841.49. 15 [ERDÉLYI János] 1847.193. 16 FÁY András 1836.161-190. 17 CHIOVINI (EGRI) Antal é.n. 18 A mű szerzőjéről sajnos vajmi keveset tudunk. Szinnyei József lexikona mindössze ennyit: 1820-ban született Egerben, Chiovini Balázs 1824-ről tud. Vélhetőleg szülőhelyéről vette föl az Egri Antal szerzői nevet. Részt vett az 1848-1849-es szabadságharcban (honvéd főhadnagy volt), szép ügyvédi karriert futott be. 1889-ben hunyt el Bessenszög-Szent-lvánban, Chiovini Balázs szerint 1901 -ben. Gulyás Pál álnév lexikonából tudható, hogy polgári neve Chiovini Antal volt, az Egri Antal ál- vagy költői név (GULYÁS Pál 1956. 136.). Ügyvédi pályafutásáról szinte évente értesülünk a Naptárak név- és címtáraiból. Polgári neve először 1851 -ben tűnik fel, a Losonszi Phönix kötet végén, az előfizetők között (LOSONCZI PHÖNIX II. kötet 1851. 279.). Majd a tiszti név- és címtárakban először 1854-ben, „sgd: Chiovini Antal”, 479 I
