Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 26. (Szolnok, 2018)
Történelem - Vadász István: A Tiszafüredi Spartacus időszaka: 1963 - 1971
VADÁSZ ISTVÁN: A TISZAFÜREDI SPARTACUS IDŐSZAKA: 1963-1971 A jelenleg fellelhető írásos dokumentumok között sajnos nem találtunk olyan forrást, amely a csapat játékoskeretére vagy a csapat összeállítására vonatkozott volna. Az egykori labdarúgók aránylag bőséges, sokszínű szóbeli visszaemlékezései alapján azonban felvázolható az a játékoskeret, amely a Heves megyei II. osztályból a Szolnok megyei labdarúgó bajnokság II. osztályába átkerült Tiszafüredi Spartacus labdarúgócsapatát alkotta 1963 nyarától 1966 őszéig. Hozzá kell tenni azonban azt is, hogy a keretben igen gyakori volt a változás, mivel a fiatal sportolók korabeli sorkatonai szolgálata - amely legalább 24 hónapos volt - többször is érintette a csapatok játékoskeretét. Volt olyan eset, amikor egyszerre 4-5 állandó játékos is „bevonult katonának”, így gyakran kellett az ifjúsági csapat keretéből kiegészíteni a csapatot.22 Emellett úgy tűnik, hogy a csapatnál egyfajta generációváltás is éppen ekkor vette kezdetét, amely a későbbiekben erőteljesebben éreztette hatását. A kapuban kezdetben Tóth Imre állt, de helyét rövidesen Szajlai Mihály vette át. A hátvédsort eleinte Tóth Béla, Balogh László, Csorna Lajos, Boros Mihály alkotta, akik közül Tóth az 1960-as évek elején, Boros az 1960-as évek közepére abbahagyta a játékot. Tóth helyett korán beépült a csapatba Ferge Kálmán, aki viszont 1963 őszétől 1966 elejéig sorkatonai szolgálatra elkerült Miskolcra, a Miskolci Dózsához. így ebben a csapatrészben gyakran helyet kapott Lipcsey György vagy Szeleczky György is. A középen játszó fedezetsort eleinte Remenyik Béla, majd az ugyancsak itt is szerepeltethető Ferge Kálmán és Szamosvári Imre alkotta, aki - egri átigazolásáig -1966 végéig a Tiszafüredi Spartacusban játszott. Szintén itt szerepelt 1966 végéig Román József, aki később szintén Egerbe távozott. A fedezetsorban időnként Lipcsey és Szeleczky is megfordult. A csatársor jobb szélén Zrínyi Miklós és az ifjúsági csapatból többször is előrekerülő Dániel György játszott. Dániel 1966 végétől 1968 végéig Nagykanizsára, a Honvéd Túri György SE-hez került, sorkatonai szolgálatra. A jobbösszekötő Oláh János volt, aki az egyik legképzettebb, s egyben leginkább gólerős kerettagnak is bizonyult. A csatársor közepén az 1960-as évek közepéig a Balogh testvérek, Pál és Kálmán is gyakran szerepeltek, de itt játszott 1963 végéig Ignácz Zoltán is, aki rövidesen Miskolcra távozott. A csatársor bal oldalán helyet kapott még -1963 novemberében történt bevonulásáig - Kalmár József, illetve az ifjúsági csapatból a felnőttek közé bekerülő Veress Sándor, Végh István, Végh József és Gőz László. Sőt az 1960-as évek közepét követően kezdett a csapatba beépülni Percze István is, aki rövidesen szintén nagy erőssége lett az együttesnek.23 22 Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára, Szolnok Megyei Tanács VB Testnevelési és Sportbizottságának iratai (továbbiakban: SZML SZMTVB TSB iratai), XXIII. 20.12. doboz, 1964. Iktatott iratok 1-177. sorszám, 52. irat. A Tiszafüredi Spartacus SC egyesületi elnökének levele az MTS MegyeiTanácsa Elnökségéhez, kelt 1964. április 22-én. „...sportkörünket az őszi tényleges katonai szolgálatra való bevonulás súlyosan érintette, mivel 61. csapatbeli labdarúgónk vonult be és nyert átigazolást a Miskolci Dózsához..." 23 Boros Mihály (született: Tiszafüred-Kócs, 1943.) visszaemlékezése, 2013. június 10., saját gyűjtés F-215 füzet, 19-20. oldal; Dániel György (született: Tiszafüred, 1946.) visszaemlékezése, 2016. április 27., saját gyűjtés F-218 füzet, 59-65. oldal; Ferge Kálmán (született: Tiszafüred, 1943.) visszaemlékezése, 2017. december 4., saját gyűjtés, F-222, 43-45, Ferge László (született: Tiszafüred, 1945.) visszaemlékezése, 2016. április 18., saját gyűjtés F-218, 56-59. oldal, Ignácz Zoltán (született: Tiszaörs, 1936.) visszaemlékezése, 2013. augusztus 9., saját gyűjtés F-215 füzet, 50-55. oldal; Érdemes azt is kiemelni, hogy az 1960-as évek közepére a Tiszafüredi Spartacus SC-ben a szervezeti élet is stabilizálódott. A tiszafüredi sportegyesület anyagi-szervezeti feltételeit az 1963-as évi átszervezés, a Spartacus név felvétele a korábbiakhoz képest valamelyest rendezte. 1962/63 táján már gyakorlott, képzett és elhivatott edzők foglalkoztak az egyesület sportolóival, noha megyei összevetésben még mindig elmaradottabbnak számítottak a tiszafüredi feltételek. A felnőtt labdarúgókkal Veress József általános iskolai testnevelő tanár, Fejér Sándor gimnáziumi testnevelő tanár vagy Lipcsey Elemér, Gombácsi Zoltán képesített edző foglalkozott. Közülük Veress, Lipcsey és Gombácsi korábban a helyi csapat játékosa is volt.24 Az ifjúsági csapat játékosaival Lipcsey Elemér vagy Anker Alfonz25 termelőszövetkezeti főállattenyésztő mint ifjúsági edző foglalkozott. Az egykori tiszafüredi labdarúgók körében szinte legendaszámba megy az akkori edzők tevékenysége. Gombácsi Zoltánról úgy tartják, hogy nagyon szigorú, következetes, ám a játékosok nyelvén jól értő sportvezető volt. Néven nevezett mindent, mérkőzés közben sem köntörfalazott, ha utasításokkal kellett ellátni a pályán lévőket. Az idegenbeli mérkőzésekre a teherautóval utazó csapatot saját „Junak”26 motorkerékpárjával kísérte, olykor „versenyezve” valamelyik tiszafüredi vezetőtársával, a csapattal, hogy ki jut előbb a helyszínre. Lipcsey Elemérről is nagyon sok történetet őriztek meg egykori tanítványai. Precíz, pontos edző volt, aki a játékosok sporton kívüli szabadidejét is figyelemmel kísérte. Heti edzésterveket készített, hirdetőtáblán hozta nyilvánosságra a következő mérkőzések csapatösszeállítását. Mérkőzés előtt például sorra járta a tiszafüredi vendéglátóhelyeket, és példás módon fegyelmezte meg az esetlegesen „megtalált” fiatal játékosokat. Anker Alfonzról is legendákat mesélnek. Ő eredetileg Komárom környékéről került - kitelepítettként, családjával együtt - a Hortobágyra, majd ottmaradt. 1959-60 táján került át a tiszafüredi Hámán Kató Mezőgazdasági Termelőszövetkezetbe, ahol az állattenyésztésben sertésnemesítéssel kezdett foglalkozni. Később Kaposvárra kerülve Kovács Imre (született: Nagyiván, 1948.) visszaemlékezése, 2016. május 25.. saját gyűjtés F-217,17-22. oldal; Percze Miklós (született: Hajdúnánás, 1952.) visszaemlékezése, 2016. április 27. saját gyűjtés F-217,5-11. oldal; Szamosvári Imre (született: Tiszafüred, 1940,) visszaemlékezése, 2016. április 18., saját gyűjtés F-217 füzet 51-55. oldal; Végh József (született: Kunmadaras, 1948.) visszaemlékezése, 2016. április 15., saját gyűjtés F-218 füzet, 37-44. oldal. 24 Lásd erről: VADÁSZ István 2016.397-414. 25 Anker Alfonz (1925-1979) állattenyésztő, genetikus. Már felmenői között is számos lótenyésztési szakember volt. Ő maga az 1950-es évektől dolgozott a hortobágyi ménesnél, ahol származástani kutatásokat folytatott, populációgenetikai vizsgálatokat végzett. A tiszafüredi Hámán Kató Mezőgazdasági Termelőszövetkezetben 1960 és 1962 között folytatta megfigyeléseit, elsősorban a juh- és a sertésállományban. 1962 végén Kaposvárra került, ahol előbb a felsőfokú mezőgazdasági technikumban, majd a főiskolán folytatta tevékenységét. Ennek kiteljesedéseként kiemelkedő eredményeket ért el a sertéstenyésztés területén: a KA-HYB hibridsertés kitenyésztése elsősorban az ő érdeme. A postagalamb tenyésztés területén elért eredményei világszerte elismertek. 1976-ban Eötvös-díjjal tüntették ki. Több sportágban is edzői képesítéssel rendelkezett. 26 A Junak az 1950-es évek második felétől gyártott lengyel motorkerékpár volt, mely az 1960-as évek elejétől vált hozzáférhetővé a magyar megrendelők számára. Gombácsi Zoltánnak ilyen motorkerékpárja volt. Lásd erről: Ferge Kálmán visszaemlékezése. 387 I I
